A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
LŐKÖSIMRE-PRESZTÓCZKI ZOL TÁN A NEMZETI PARASZTPÁRT HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZERVEZETÉNEK TÖRTÉNETE A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és szervezeti felépítése A harmincas évektől új politikai irányzat kezdett kibontakozni, amely Magyarország egyik legnagyobb tragédiáját abban látta, hogy az uralkodó elit a külvárosokban, falvakban és tanyákon élő, szegényparaszti származású emberek (kisbérlők, napszámosok, gazdasági cselédek) millióit kirekesztette a politikai, szociális, kulturális jogok gyakorlásából. Ezen rétegek kiszolgáltatottsága Trianon után nem szűnt meg, hanem inkább fokozódott. Országszerte több száz fiatal értelmiségi gondolta úgy, hogy fel kell hívni a kormányzat figyelmét erre a problémára. A társadalomrajz (szociográfia) módszereivel bemutatták a mélyszegénységben élő emberek kilátástalan sorsát, illetve azt az ördögi kört, amelyből a kitörés szinte lehetetlen volt. A Magyarország felfedezése jegyében indult falukutató mozgalom kezdeményezői az ún. népi írók, többek között Illyés Gyula, Németh László, Féja Géza, Veres Péter, Szabó Pál, Darvas József, Erdei Ferenc, de céljaikkal rokonszenvezett József Attila is. A politikai nézeteit illetően heterogén társaság abban egyetértett: a szegényparasztság számára, amely a legfontosabb nemzetfenntartó erő, meg kell teremteni a kulturális, szociális felemelkedés lehetőségeit, például a tehetséges gyermekek továbbtanulásának biztosításával. Mivel a kormányzat szinte nem tett semmit a vidéken élő emberek sorsának javítása érdekében, ezért 1937-ben a népi írók baloldali képviselői előbb létrehozták a Márciusi Frontot, majd két évvel később önálló politikai párt megalapítását határozták el. Amíg nem alakult meg pártjuk, a Független Kisgazdapárt politikáját támogatták. A Nemzeti parasztpárt 1939. június 29-én, Péter és Pál napján (fél évvel azután, hogy Szabó Pál író és Farkas Ferenc banktisztviselő megvásárolta a fővárosi Szabad Szó című hetilapot) alakult meg Makón. Mivel a hatóságok nem engedélyezték a rendezvényt, ezért a pártot illegális körülmények között, a Maroson, egy kompon hozták létre. A találkozón az előbbiek mellett többek között Erdei Ferenc édesapjával és fivérével együtt, Veres Péter, Kovács Imre, Nánási László, a kisgazda Hajdú Németh Lajos vett részt. Vendégként jelen volt a szociáldemokrata Takács Ferenc is.1 Júliusban a Szabad Szó hasábjain közreadták az NPP tízpontos 1 TAKACS Ferenc, Hódmezővásárhely első szociáldemokrata parlamenti képviselője volt az egyik házigazdája az 1935-ben Vásárhelyen és Vásárhelykutason megrendezett írótalálkozónak, ahol részt vett egyebek mellett Illyés Gyula, Szabó Pál, Féja Géza és Nagy Lajos. A falukutató mozgalom elképzeléseivel is rokonszenvezett. A harmincas évek első felében megismerkedett mások mellett József Attilával, Veres Péterrel, Féja Gézával, Móricz Zsigmonddal, Erdei Ferenccel. Takács Ferencné: Takács Ferenc életrajza. Kézirat, 1980. 171
