A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen

a régi, sem az új szellemnek, ...sem a /elsőbbségnek, sem a népnek, sem egyik vagy másik társadalmi pártnak: hanem szolgálunk az Úrnak, az által, hogy Pállal egyetemben hirdetjük az Istenhez való megtérést, és a Jézus Krisztusban való hitet ”17

Vásárhelyi inaugurációjának tekinthető beszédéből kitetszik, hogy amiképpen Szeremlei lelkészi pályaképének középpontjában az igehirdetés áll, prédikációjának középpontjában - liberális kortársaitól markánsan elütő módon - az Istenhez való megtérés és a Krisztusba vetett hit kerül. Ha beérné a liberalizmus minimumprogramjával, mely szerint az egyházi beszéd feladata a vallási kultúra visszatük- rözése szónoki beszéd formájában, akkor nem lépne föl fent hangoztatott igényeivel.

Szeremlei azonban elégedetlen saját nemzedékének vallásosságával, amely egy részében csak az átöröklött hitformákkal van elfoglalva, másfelől teret enged a népi vallásosság olykor babonás megnyilvánulásainak. Már Vásárhelyen meggyökerezett lelkipásztorként szót emel az olyan jelenségek ellen, amikor pl. egy idős asz- szony a kendőjében hazaviszi az úrvacsorái kenyér morzsáit, hogy mágikus erővel isteni segítséget közvetítsen.18

Igehirdetéseiben szót emel a forradalom után kialakult „népjellem” torzulásai ellen: „Az addig szolgaságban és sötétségben tartott nép egyszerre oly nagy világosságba és jogokba lépett, mely jóformán ellenkezésbe hozta önmagával, s a mérséklet határain túlragadta. A gyorsan beállott háborgás idők a függés minden szálait meglazították. Sokak fejében összezavarodott a szabadság és a törvények tisztelete, a jog és kötelesség fogalma, sok féktelen és tisztátalan vágy előtt felnyíltak a sorompók. Egyszerre minden tekintély megtámadtatott, a régi egyszerű szokások és az erkölcsi tisztaság korábbi vonzereje sokakra nézve meggyöngült vagy elveszett. ”19

Ugyanitt panaszolja, hogy a „közérzet” (t.i. az általános erkölcsi érzék) megromlott és „az üzleties szívtelenség” került előtérbe. Nincs új a nap alatt. A vásárhelyi prédikátor akár most is mondhatná panaszait.

Amint Szeremlei szavait olvassuk, mintha egy konzervatív moralistát látnánk magunk előtt, amint a liberális kor erkölcsi feslettségét ostorozza. Pedig szigorú és következetes erkölcsi világlátása még nem jelenti azt, hogy hátat fordított volna a szabadelvűségnek. Csakhogy, Szeremlei egy pillanatra sem tagadja meg keresztyén

17 A lelkészi küldetés = Egyházi Reform. I. 1871. 250-256.

18 Sz. S.: Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta Magyarországon. Pest, 1874. Idézi BUCSAY Mihály: A magyar református kegyesség a dualizmus korában, Studia et Acta V., 237., kk. 238.; Ld. még közegyházi vitairatát: A reformátusok nem helvét hitvallásuak. (1870) = Protestáns Tudományos Szemle, 4. sz. 49-61., 5. sz. 65-74. Hiv.: BÖSZÖRMÉNYI 1994. n.15.

19 Sz. S.-nek Szalay István szentesi esperes halálára írt emlékbeszéde. Szeged, 1879. 10-11. Idézi BÖSZÖRMÉNYI 1994. 22., továbbá, hivatkozik rá Uő: Az igazságot szeretetben. II. = írások az egyház múltjából és jelenéről, a társadalom életéről. Válogatás dr. Böszörményi Ede írásaiból. Debrecen, 1999. 136.

15