A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Kun László király és a hód-tavi csata

jedtségében keresendő. A hatalmas állatállománnyal rendelkező jövevény kunok és a honos magyar előkelők között eltérő életmódjuk miatt állandósultak az összeütközések. Ezek megszüntetése érdekében IV. Béla 1240 decemberére Bánmonostorra hívta össze a kunokat. Itt határoztak arról, hogy a népesebb kun nemzetségeket" a kevésbé sűrűn lakott területekre telepítik. Az 1241-ben keletkezett rendelet azt is előírta, hogy Kötöny és főemberei költözzenek Pestre, illetve Budára, hogy a várható tatár támadás esetén innen irányítsák csapataikat. A szétte- lepítés elrendelése a kunok körében nagy elégedetlenséget váltott ki, mert ebben a rendeletben ősi szabadságuk semmibevételét vélték felfedezni.11 12

2. IV. Béla a Képes Krónika egyik iniciáléján

III. Béla (1172-1196) korában a Magyar Királyság még erős volt, a király pedig szilárd tekintéllyel rendelkezett. IV. Béla (1235-1270) már uralkodása kezdetén nyíltan a III. Béla korabeli állapotok visszaállítására törekedett. Elődje, II. András (1205-1235) korábbi birtokadományozási politikájának mindinkább igyekezett elejét venni, így a királyi tekintély növelése érdekében megtiltotta, hogy jelenlétében a királyi hercegeken, érsekeken és püspökökön kívül bárki leülhessen, vala11 Kun nemzetségek, akik Magyarországra betelepültek: Kötönyé és utódai (Szejhan, Alpra), a Borchol, a Csertán, a Kor vagy Kól, az Iloncsuk, a Köncsög és az Olas nemzetség. Ezekből a nemzetségi keretekből alakultak ki később a jászkunsági településközpontok, a székek (sedes officialium): a Jászságban Berény-szék, Fejér vármegye mellett Hantos-szék, a Nagykunságban Kolbáz-szék, a Kiskunságban Szenteltszék, a Csertán nemzetségből Halas-szék, az Roncsuk és Köncsög nemzetségéből a Kecskemét-szék, sőt a 15. században létezett már Mizse-szék is.

12 KISS József 1991. 7-8.

72