A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - SZIGETI János: A körtöltés várfalként veszi körül Hódmezővásárhelyt Városismertetők és útikönyvek

Szakközépiskolai (mai nevén HISZK Eötvös József Székhelyintézmény) 1972 óta rendezi meg az Ismered-e Vásárhelyt? honismereti vetélkedőt.

Szinte hiánypótló könyvként jelent meg Dömötör János (1922-2009), Haladi József, Katona Lajos (1928-2008), Kristó Nagy István, Szemenyei Sarolta alkotói közösség Hódmezővásárhely című útikalauza.26 Dömötör Jánosnak Az alföldi művészet központja, valamint Séta Vásárhelyen című fejezete önálló stúdiumként is funkcionálhat. Az útikalauz gyakorlati tudnivalókkal zárult. Hasznosnak bizonyult a német és a szerb-horvát nyelvű összefoglaló.

A város státusza ekkor már részleges felsőfokú központ.

Kristó Nagy István (1921-2010) jegyezte a Vásárhely az irodalomban című fejezetet. Nemcsak kitűnő szakértője, kutatója, hanem művelője, tanúja is a helyi irodalomnak. A kontroll is kéznyújtásra feküdt, Sipka Sándor és Grezsa Ferenc munkája.27 Ha tallózunk a kortárs útikönyvek között, joggal állíthatjuk, szerzőink opusza nemcsak megállja a helyét, hanem jóval az országos színvonal fölött áll, s mind a mai napig használható.

Dömötör János múzeumigazgató, művészettörténész már 1971-ben publikált összefoglalót a vásárhelyi képzőművészet múltjáról és jelenéről.28 1973-ban jelent meg a város közterein és intézményeiben látható szobrokról szóló könyve.29

Blazovich László, Nikolényi István, Somorjai Ferenc Csongrád megyei útikönyve szakított a Viharsarok munkásmozgalom történeti jelző gyakori használatával, tudatosan a Tisza-Maros-Körös-vidék természeti környezetét, növény- és állatvilágát, paraszt-polgár város hiteles történetét, gazdasági életét, kultúráját tárja elénk.30 Hódmezővásárhely múltjának bemutatása szócikk szerűen tömör és rövid, s inkább az országos jelentőségű eseményekre terjed ki. A séták keretében a város- központba csalogatják az utazókat. Nagyon alapos, körültekintő séta útvonalát tervezték meg. Kritikai észrevételünk két megállapítást céloz meg. Makacsul élt még ekkor az a sematikus, dogmatikus szemlélet, hogy József Attila sógoránál, Makai Ödönnél találkozott „a szemérmetlen kizsákmányolással”, a „korai kapitalista” formákkal.31 Téves adatgyűjtés folytán került be Féja Géza (1900-1978) Viharsarok (1937) című szociográfiájába az a hamisítás, melyet átvett az útikönyv is,

26 Hódmezővásárhely, 1973.

27 SIPKA Sándor - GREZSA Ferenc: Hódmezővásárhely az irodalomban. A Hódmezővásárhelyi Állami Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve (továbbiakban Bethlen-évkönyv) 1963-64. Hódmezővásárhely, 1964. p. 3-46; Bethlen-évkönyv 1968. p. 5-39; Bethlen- évkönyv 1970. p. 3-66.

28 Alföld, 1971. okt. 22. p. 66-71, Klny is.

29 DÖMÖTÖR János: Vásárhely szobrai. Hódmezővásárhely, 1973. 2. bőv. kiad. Hódmezővásárhely, 2002.

30 Csongrád megyei útikönyv. Szeged, 1984.

31 E torz József Attila képpel szakított KŐSZEGFALVI Ferenc - SZIGETI János munkája: „Én, József Attila, itt vagyok...!” A költő vásárhelyi világa. Vásárhelyi Téka, 16. Hódmezővásárhely- Budapest, 2005.

62