A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - SZIGETI János: A körtöltés várfalként veszi körül Hódmezővásárhelyt Városismertetők és útikönyvek

miszerint a Kokron család, élve az olcsó munkaerő lehetőségével, gátlástalan kizsákmányolással növelte a kötszövő üzemét.32

Útikönyvek a rendszerváltás után

1989 után jó néhány szobrot a közterekről eltávolítottak, s az akkor létesített szoborparkban helyezték el. Az 1990. évi helyhatósági választások után a közgyűlés ütemterv szerint a város utcaneveinek egy részét megváltoztatta, vagy az 1945 előtti elnevezését visszaállította.33 A művészi utca névtáblák közül, amelyek a pártállam világnézetét tükrözték, szintén a szoborparkba kerültek. Névváltozások történtek az új tulajdonos vagy a privatizációk következtében a termelő ágazatban. Az oktatási és kulturális intézményeknél is új névtábla került elhelyezésre.

Hódmezővásárhelyi helytörténészek, levéltárosok - Herczeg Mihály, Kruzslicz István Gábor, Kovács István, Szigeti János - munkája, helyi nyomda terméke, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadása a Hódmezővásárhelyi útikönyv. „Újszerű városkalauz: a történeti, építészeti, irodalmi, művészeti, néprajzi, színházi, zenei vázlatok után nem a szokványos séta szerint, hanem a látnivalók betűrendjében közli az ismereteket. ”34

Az útikönyv szerzőinek szándéka szerint megegyezik a bédekkerek szerkezetével. Hangsúlyt kapnak az emlékhelyek, jeles művészek, tudósok, közéleti emberek lakásai, „műhelyei”, műtermei, így Endre Béla, József Attila, Kiss Lajos, Kohán György, Nagy György, Németh László, Tornyai János életéhez, munkásságához fűződő helyszín, emléktábla, tartózkodási hely. A couleur locale, a genius loci, az alkotás varázsa keveredik össze. Jó példa erre Tornyai János kiserdősori kukoricagóréja („Villa hótig nyögöm,”35 Fodor József festőművész egykori mártélyi háza, Szalay Ferenc festőművész mártélyi szélmalma, Galyasi Miklós „Müverme” stb.)

Először került be Hugo Hartung (1902-1972) neves német író, dramaturg és Székkutas irodalomtörténeti kapcsolata útikönyvbe. 1921 nyarán az akkor még egyetemista diák csereakció keretében egy hónapot töltött el Csiky János községi orvos családjánál. Egy bájos szerelmi történet zajlott le Hugo Hartung és az akkori, kútasi állomásfőnök leánya, Rácz Piroska között. Ezt az idillt 30 év múlva regényben is feldolgozta a német író. A regényből sikeres film is készült.36

32 A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár száz éve 1889-1989. Szerk. KRUZSLICZ István [Gábor], SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1989. Hiteles források cáfolják Féja Géza megállapításait.

33 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesterének jelentése. 1990. szeptember 30. - december 31. p. 40-41.

34 P.L.: Vásárhelyen A-tól Z-ig = Vasárnapi Hírek. 1992. márc. 8. p. 7.

35 Vásárhelyi Friss Újság, 1929. ápr. 13.

36 HARTUNG, Hugo: Piroska. Németh Lajos kiadása 1987. Fordította SIPKA Sándorné SERFŐZŐ Rózsa; A regény újabb fordítása: 2002. LANTOS Györgyi: Hugo Hartung szobrának avatását Székkutason 2009. október 3-án tartották.

63