A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - SZIGETI János: A körtöltés várfalként veszi körül Hódmezővásárhelyt Városismertetők és útikönyvek

útikönyvnek tekinthető.23 Ízelítőt kapunk Hódmezővásárhely vízrajzából, élővilágából, majd rátér a tájegység múltjának felvázolására. Ne csodálkozzunk azon, ha napjainkban egy ide látogató turista e füzetecske alapján ismerkedne településünkkel, bizony alaposan csalódna, hiszen több mint fél évszázad előtti városképről, helynevekről, szobrokról, gyárakról, intézményekről olvasna. Hiába próbálná azonosítani a séta útvonalát és állomásait, nem lelné már őket Mártély bemutatására csupán fél oldal jutott. Az idegenforgalmi szolgálat is az 1960-as évek legelejét tükrözi. A kiadvány tartozéka Hódmezővásárhely belső területének térképe.

Szabó József hasonló méretű kiskönyve a Dél-Tiszántúl térsége látnivalóit nyújtotta át az utazást kedvelőknek.24 A Békési Tájakkal és Csongrád megyével ismerkedhetnek meg a kirándulók. A Függelék szintén hasznos tudnivalókat közölt. Városunk bemutatására 14 oldalt szánt. A szerző minden bizonnyal alapos munkát végzett, megállapításai, megfigyelései, ajánlatai arról árulkodnak, hogy nemcsak jól ismerte a települést, hanem személyesen végig is járta az útvonalakat. Megtudjuk, hogy 1961-ben 220 egészséges ivóvizet szolgáló kút működött a városban. Hangulatos a Kossuth tér bemutatása, melyet összevet a szegedi Széchenyi térrel.

Hódmezővásárhely 1950-1962 között Csongrád megye székhelye volt, több megyei intézmény is itt működött (könyvtár, napilap kiadója, hivatalok stb.). Területe 82142 kát. hold, lakóinak száma 53 ezer.

A két kiadvány nagyon keveset foglalkozik a török hódoltság óta megváltozott településszerkezettel, városunk népművészetével, népéletével, valamint az átalakuló életformával. A parasztpolgárság átalakulása ment végbe az urbanizáció és az iparosodás hatására.

Az 1970-es években erőteljes szellemi pezsgés tanúi voltunk városunkban. 1973-ban már a 20. Vásárhelyi Őszi Tárlatot rendezték meg. 1956 óta 1973. október 6. és október 21. között a Vásárhelyi Heteket 11. alkalommal bonyolították le.

Grezsa Ferenc (1932-1991) akkor a Bethlen Gábor Gimnázium igazgatójaként a tantárgyi integráció lehetőségeit népszerűsítette.251972-ben a Bethlen Gimnázium fennállásának 250 éves jubileumát ünnepelte.

Elkészült a Kertváros általános rendezési terve. A város köztereit megannyi új szobor díszítette. Iskolavárosként emlegették településünket. Gazdasági és kulturális téren is nyitott Hódmezővásárhely a nagyvilág felé. Szélesedtek a testvérvárosi kapcsolatok is. 1964 óta folyamatosan jelentek meg helyismereti, helytörténeti tanulmányok a gimnáziumi évkönyvekben és a Vásárhelyi Tanulmányokban, valamint más periodikákban. Hozzákezdtek a monográfia szerkesztéséhez és megírásához. Várostörténeti vetélkedőket szerveztek. A Hódmezővásárhelyi Frankel Leó

23 NÉMETH István: Hódmezővásárhely. Szeged, [1961].

24 SZABÓ József: Dél-Tiszántúl. Magyarország írásban és képekben. Budapest, 1961. Hódmezővásárhely, p. 78-91.

25 Köznevelés, 1973. ápr. 27. p. 9-10.

61