A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - SZIGETI János: A körtöltés várfalként veszi körül Hódmezővásárhelyt Városismertetők és útikönyvek

Kelemen Ferenc is szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy 1456-ban Hunyadi János Vásárhelyt a mezővárosok sorába emelte. Hódot és Vásárhelyt egyesítette, s annak határát Ábrány, Tarján és Szent Mihály-utcája falvakéval bővítette.22 A megrendelők kívánsága szerint és a rendelkezésére bocsátott kéziratok fel- használásával, melyeknek készítőit a kiadvány nevesíti, a következő történelmi eseményeket emelte ki: az 1753. évi utókuruc mozgalmat, az 1773-1775. zendü­lést, melyben a népvezérek és a lakosok új urbáriumot követeltek, valamint az 1894. évi Szántó Kovács János-féle agrárszocialista mozgalmat. Mintegy fél évszázaddal korábban megjelentetett kiadvány az akkori kor szín­vonalának megfelelt ugyan, ma azonban már kritikával, kiegészítésekkel, pontosí­tásokkal szükséges tanulmányozni. A helyismereti, helytörténeti szakirodalom jelentősen előre lépett, várostörténeti monográfiák egész sora jelent meg azóta, s szinte önálló stúdiuma lett a regionális történetírásnak. Az alábbiakban pontosítjuk Kelemen Ferenc művének elírásait. A helyes ada­tokat, személyneveket soroljuk föl. Református ótemplom 1713-1723. tervezője Helbing János budai építőmester Belvárosi római katolikus templom. 1754/58, 1860. Présház. Szent István tér 2. 1790/92 Tiszttartó ház. Andrássy u. 13. 1794, 1802. terveit Kopold Imre mérnök készí­tette. Ógimnázium. Kossuth tér 8. 1820-1822., 1882/83. Schreck Ferenc B.G.Ref.Gimn. Szőnyi u. 2. 1897/8. Sándy Gyula Serház. Serház tér 2. 1804/8. 1880-tól huszár laktanya, a két vh. között ménte­lep volt benne. Kis András nevéről csupán Fejérváry József tett említést, Szeremlei Sámuel sem tudott róla. Béréi Farkas András (1770-1832) Neumann József (1870-1917) Gyenes Tamás készítette (1956) Tornyai János (1869-1936) szobrát. Pethő Ferenc - Bujdosó György - Törő Pál Dajka György, Lázi János, Vékony György a zendülés népvezérei (1773-1775) A Bakay-kút a város első kútja. Lakóhelyismertetésektől a bédekkerekig Németh István (1911-1980) főiskolai docens (Szegedi Pedagógiai Főiskola) kisalakú, 16x11 cm-es, 36 oldalas füzete 1945 után az első olyan turisztikai kiad­vány, amely a kor követelményeinek és szemléletének maradéktalanul eleget tevő 22 SZEREMLEI Sámuel: Hódmezővásárhely története. II. köt. Hódmezővásárhely, 1901. p. 463. 60

Next

/
Thumbnails
Contents