A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - NAGY Gyöngyi: Vásárhely történetírója, Szeremlei Sámuel és a Hód-Mező-Vásárhely története című monográfia

vármegye története, Zsilinszky Mihály Csongrád vármegye története, és Karácsonyi János háromkötetes Békés megye története 1896-ban jelentek meg."

A monográfia írójaként először Széli Farkas kir. táblabíró neve merült fel, hiszen ő vásárhelyi születésűként már sok anyagot összegyűjtött, de végül Szeremlei Sámuelre esett a választás. A belügyminiszter, aki kezdetben anyagi nehézségekre hivatkozva ellenezte a vállalkozást, végül 1889 májusában hagyta jóvá a monográfia elkészítését.11 12 Szeremlei ekkor hatalmas és rendkívül szerteágazó kutatásokba kezdett. Forrásai szokatlanul gazdagok voltak. A magyarországi városi és megyei levéltárakon kívül kutatott egyházi levéltárakban, az Országos Levéltárban és a bécsi Staatsarchiv-ban. Hosszú ideig kutatta a Károlyi-család levéltárát, felhasznált céhszabályokat, urbáriumokat, szerződéseket, polgári hagyatéklajstromokat, imákat, fejfafeliratokat. A számtalan írott forrás mellett nagyon fontosnak tartotta, hogy a honfoglalás kori anyagot régészeti leletekkel tudja színesíteni, ezért öt éven át ásatott a város határában, de vizsgálta a parasztság mindennapos munkaeszközeit, viseletét, szokásait, s néprajzi gyűjtéseket is végzett a vásárhelyi emberek között.13 Az 1892 és 1896 közötti ásatások alatt, amelyek Tergina Gyula, Farkas Sándor, Oláh Imre és Varga Antal vezetésével folytak, 12 templom alaprajzát és 15 település nyomát találták meg, elsősorban a középkorból, valamint a népvándorlás korából.14

Egy ilyen hatalmas lélegzetű munkát egyedül nem tudott volna megvalósítani, ezért már a kezdetekkor kikötötte, hogy a monográfiaírást csak úgy vállalja el, ha szakembereket vehet maga mellé.15 így Tornyai János festőművész rajzaival segítette a munkáját, Pauler Gyula, aki szintén ezekben az években írta meg A magyar nemzet története c. nagyszabású munkáját, az Országos Levéltárban kutatott számára, Borovszky Sámuel pedig nagyszámú oklevelet adott át neki. Szeremlei sok magánszeméllyel is levelezett, 1889-ben pedig felhívást intézett a vásárhelyi lakossághoz, hogy munkájában segítsék régi dokumentumokkal.16

Az első két kötetnél az anyaggyűjtés majdnem hat évig tartott (1889-1894), a megírás pedig négy évet vett igénybe (1895-1898). A harmadik kötet megszer11 KRUZSLICZ István Gábor: A monográfia születése = Szeremlei Sámuel emlékezete. Hódmezővásárhely, 1994. 87-88. (Vásárhelyi Téka, 7.) (A továbbiakban: KRUZSLICZ 1994.)

12 Uo. 88-89.

13 R. VÁRKONYI Ágnes: A mezővárosok történetének historiográfiája, különös tekintettel Szeremlei Sámuel működésére = VI. Várostörténeti Konferencia. Hódmezővásárhely, 1973. október 19-20. Hódmezővásárhely, 1974. 16. (Vásárhelyi Tanulmányok, V.) (A továbbiakban: R. VÁRKONYI 1973.)

14 KOVÁCS. 23.

15 BÖSZÖRMÉNYI Ede: Szeremlei Sámuel hódmezővásárhelyi református lelkipásztor élete, 1837-1924. Egy liberális tudós a XIX. században. Debrecen, 1991. 52.

16 KRUZSLICZ 1994. 90.

40