A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - NAGY Gyöngyi: Vásárhely történetírója, Szeremlei Sámuel és a Hód-Mező-Vásárhely története című monográfia
Az első legjelentősebb reformkori mezőváros-történeti összefoglalást Katona József készítette el Szabados Kecskemét címmel, de ez a munka csak szerzője korai halála után négy évvel, 1834-ben jelent meg. Wenzel Gusztáv8 Máramaros vármegye mezővárosait vizsgálva megállapította, hogy a polgári viszonyokat nemcsak a királyi városok szerkezetében kell keresni. Az ő kutatásai nyomán mutatta ki Homyik János, hogy Kecskemét fejlődését két dolognak köszönhette: a baromtenyésztésnek, s annak, hogy mintegy 150 évig nem fizetett földesúri terheket. Rozvány György még tovább ment, amikor Nagyszalonta mezőváros történelme c. monográfiájában azt a cél tűzte ki maga elé, hogy Thomas Buckle, az angol pozitivizmus legradikálisabb képviselőjének történetfilozófíáját Nagyszalonta társadalomtörténetéből levont következtésekkel igazolja. Műve nagyon jelentős, mert egy magyar mezővárost az európai fejlődés menetébe illesztve mutatott be. Amikor tehát Szeremlei Sámuel munkához látott, a magyar történetírásban már létezett egy társadalomtörténeti szemlélet, és a források felhasználásának követelményrendszere ugyanúgy ismert volt a magyar történészek előtt, mint az egyetemes történet- filozófiai irányzatok. Szeremlei lelki alkata egyértelműen a reformnemzedékkel volt szoros rokonságban, hiszen az 1848-49-es szabadságharcot gyermekként élte át. Művében a népet szólaltatta meg, s ezzel a küzdelmesebb utat választotta, mert ez rengeteg új adat feltárásával járt.9 Történetfelfogása 1885-ben, amikor a város megbízta a monográfia elkészítésével, már kialakult. Európai műveltségű, demokratikus értékrendszerű ember volt, akit a társadalomtudományok mellett legalább ugyanannyira érdekeltek a természettudományok is, így nem véletlen, hogy történetszemlélete pozitivista, azon belül pedig a radikális irányhoz tartozott. Ahogyan európai kortársai, Buckle, Mill, Taine vagy Spencer, ő is a természetben uralkodó törvények hasonlóságára képzelte el a társadalmat, s ez magába foglalta a tények szigorú tiszteletét is.10 A monográfia születésének körülményei A város múltja iránt az 1870-es években igencsak megnőtt az érdeklődés, s ekkor vetődött fel először, hogy ennek a régi, magyar, népes városnak meg kellene írni a történetét. 1885-ben ez a terv újra előtérbe került, leginkább azért, mert a millenniumi ünnepségekre készülődve az Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére több város elhatározta, hogy megírja történetét. Borovszky Sámuel Csanád 8 Kritikai fejtegetések Máramaros megye történetéhez. Pest, 1857. 9 R. VÁRKONYI 1994. 10-12. 10 Uo. 12-16. 39
