A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

útját járva szintén tanító lett a Zrínyi utcán működött tarjáni leányiskolában: „a Malom utcai iskola megalapítása (1861) feleslegessé tette [az épületet]. Az egyébként szilárd és jó beosztású iskolaházat, telkestől, eladta az egyház. Az utolsó tanítók közül jó és hű szolgálataikkal Vörös Zsigmond, Szél Sándor és Török János tanítók tüntették ki magukat.” 1882- től egyházi és egyházmegyei számvevő, később városi adószedő volt. Komáromi Mátyás makói conrector (tanító-iskolaigazgató) leányával, ~ Krisztinával Makón, 1857. október 14- én kötött házasságából kilenc gyermeke után 21 unoka született. Utóbbiak között sorolja a gyászjelentés a költő szüleit is.6 Az édesanya, Vöröss Ilona, az 1920-as évek elején posta- távírdai szakaltiszt volt Budapesten. Az apa Vöröss Zsigmond, ugyanez időben, ugyanott, banktisztviselő. Józsefvárosban (Bp. VIII. kerület), bérlakásban éltek. Fiuk a keresztségben Zsigmond István utóneveket kapott. Későbbiekben a név írása nem következetes a tanévi értesítőkben, majd a publikációkban sem. Először Vörös Zsigmond, majd Vörös Zs. István, azután Vörös István, mint kötetei címlapján, azután ismét Vörös Zsigmond, végül az érettségi tablón újfent Vörös István a névalak. Saját maga hosszú s hangzóval írta vezetéknevét, keresztnévként csak az Istvánt használta kéziratainak, leveleinek szignálásakor. Számomra ez: etalon. Domonyba költözésük oka nem ismert. Ott, a Galga menti „piszkos, mégis kedves, tót faluban” ismerkedett a betűvetéssel, ott serkentek benne mondókák, rigmusok. Apja, a nagy tervekkel teli, hirtelenember elhagyta családját. A kilátástalanság, a gyermeken elhatalmasodó betegség késztette anyját Hódmezővásárhelyre, rokonokhoz költözni: „ 1929-ben Édesanyámmal együtt jöttünk Vásárhelyre Domonyból, Nagybátyámhoz, néhai Vöröss Sándor árvaszéki elnökhöz. Akkor a Lázár uccai házban laktunk, (azóta 8 lakásváltozáson mentünk át 12 év alatt. Rekordidő!)... ” - fogalmazott 1941-ben írt töredék önéletrajzában.7 Szűk négy év múlva jelentkezett a Vidám (később Vásárhelyi) Ifjúság oldalain

6 Kútfők: FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. SZEREMLEI Samu: Hód Mező-Vásárhely története. I-V. Hódmezővásárhely 1901-1913. SZEREMLEI Samu: A Hódmezővásárhelyi református egyház története. II. köt. Hódmezővásárhely 1938.; Veres Zsigmond leánytanító és Komáromi Krisztina házassági anyakönyvi kivonata; Vöröss Zsigmond ny. tanító gyászjelentése. 1909. augusztus 2-án, 82 éves korában hunyt el; HAJDÚ Mihály: Családnevek enciklopédiája. Budapest, 2010.; Székesfehérvárról Vörös Zsigmond (70 éves) jelentkezett az Elet és Irodalom 1987. október 30-i Vöröss-közlése után. Leveleiben tájékoztatott kutatásáról. O vezeti vissza a családfát a gályarab elődig, kinek nevét - forráskritikával élve - még nem sikerült feltalálnom. A családi szájhagyományt (oral history) mégis elfogadom. Beszédtéma volt családi körben, a költő egyik versének motívuma lett (Papok sarja, 1938). Fejérváry megállapítása, hogy a vásárhelyi tájszólás formált a Veress névalakból Vörösst. Szintén ő a tanító Vöröss család vásárhelyi megtelepedését pontos évszámmal (1810) adja meg. Szeremlei egyháztörténeti munkájának A közoktatás története című fejezetében két Veres Istvánt (1815-1845 és 1829—1848 között) az elemi iskolai tanítók névsorában (190-191. p.), és egy ugyancsak Veres Istvánt (1802-1822) a gimnáziumi tanárok névjegyzékében (209. p.) nevez meg! Vörös Zsigmondról: 166. és 191. p. 1847-1870 között tanított. Fényképe: 168. p.

7 Kútfők: Születési anyakönyvi kivonat (másolat) Az apa: Vöröss Zsigmond, református, 31 éves (1891). Az anya: Vöröss Ilona, református, 24 éves (1898). Született [~] Zsigmond István fiúgyermek, református, Budapesten 1922. február 5-én. Kiadta: 1943. augusztus 25. Bp. IX. kerületi állami anyakönyvi hivatal; Elemi népiskolai értesítő könyvecske: „Igazolom, hogy Vöröss István 1929. január 14-ig, mint n. oszt. rendes tanuló, a tanítást szorgalmasan látogatta. Fazekas Lenke tanító.” Domony, 1928. december 28. (p. h.) - az anyakönyvi adatokhoz új információ: apja foglalkozása bankhivatalnok; Hogyan kezdtem verset írni? Hódmezővásárhely, datálatlan töredék a hagyatékban. Itt használta a jelzőt Domonyra. Közli: Bronztükör: Szerk. MÁTÉ István. Szeged, 2008 ; „Vöröss István volt pénztári tiszt a család nyolcadik tagja, ki azonban korán elhunyt.” Fejérváry a tanító V.

300