A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

két verssel. Bemutatkozó levélben tájékoztatta Csáky Lajos szerkesztőt: „Kedves Szerkesztő bácsi! Nagyon örültem, hogy a versem megjelent, nem is gondoltam, hogy Szerkesztő bácsi üzenni is fog nekem. Én a Deák Ferenc utcai iskolába járok, tanító bácsim Biczó János. Nagyon sok gyermek fizetett elő a „ Vidám Ifjúságra ”, mert Tanító bácsi azt mondta a gyerekeknek, hogy aki az én verseimet olvasni akarja, és sok szépet akar tanulni, az fizessen elő a „ Vidám Ifjúságra ”. Nálunk az iskolában most mindenki verset ír. Majd ha felmegyek Pestre és visszajöttem, fogok bevinni pesti újságokat a versemmel. Én ezelőtt Pesten laktam, csak két év óta lakunk Vásárhelyen. Nagyon szeretném, ha a még ott lévő verseim is megjelennének, mert nekem összesen hetven db. versem van. De ha azok az ott lévő versek nem jók, tessék megírni és viszek még be sokat. Kedves Szerkesztő bácsi, azért nem tudok most még bemenni, mert mióta megoperáltak, csak idehaza tudok még menni. Iskolába is anyukám tol. Nagyon szeretném, ha szombaton egy versem megjelenne. Most mesével próbálkozom. Legközelebb egyet elviszek. Tiszteletteljes üdvözlettel: Vöröss István. ” Utóirata: ,A kisfiámat Achilles-ín rövidüléssel operálták, s az óta csak itthon tud még menni. Mióta itthon ülő, azóta ír verseket. Üdvözlettel: Vörössné. 1932. május 31. ” Orvosi beavatkozást említ, nyilván sikertelent, mert gimnáziumi tanulmányait már tolókocsiban közlekedve kezdte meg.8

A tanévi értesítők a névírás kuszaságán kívül arról tájékoztatnak, hogy tanulmányi előmenetele közepes, kiemelkedőt nem nyújtott. Testnevelésből értelemszerűen felmentett, hogy énekből miért, annak oka ismeretlen. „Rendkívüli tárgyat” nem vett fel, különórákra nem járt - ez indokolható az iskolába-, vagy hazajárás biztonságának személyi függőségével. Latin, német és angol nyelveket kötelező óraszámban tanult, közepes és jó osztályzatokkal. Ösztöndíjat nem, tandíjkedvezményt végig kapott. Az érettségi vizsgálatokról szóló írásbeli jelentés szerint „érett,” korabeli kategóriák szerint ez közepesnél gyengébb teljesítmény. A bizonyítási kényszer, a megfelelni akarás gyakran válik béklyóvá. Ennek ellenére, vagy pont ezért, tanulótársa, később tanítványa volt, miközben ő maga is tanítvány: francia nyelvet tanult, utal erre a Tájék c. vers kéziratán a szerzői végjegyzet. Egyéb, fennmaradt szószedetek szerint versátültetései nem közreműködői nyersfordításokkal születtek. Szathmáry Lajos szerkesztésében iskolatársai adták ki elébb a Papírsárkány, majd 1937- ben az Üvegpohár című versköteteit.9 Kezei nem bírták el a vésőt, kalapácsot, ecsetet, de

Zsigmond 8. gyermekéről írja! Többen a költő apjára értelmezték, pedig tőle utolsó ismert dokumentum egy levél 1938. május 10-én Kolozsvárról: „... mikor utoljára láttalak, 1928. január 1-én, még nem voltál hat éves. ... [Kolozsvár] az én régi, kedves városom, ahol gyerekeskedtem s ahol most öreges kedem.” (hagyatékban); A befogadó rokon Vöröss Sándor, az anya gyermektelen nagybátyja. Jogász, Endrey Gyula országgyűlési képviselő irodáját vezette 1918. májusig, majd az árvaszék elnöke, adófizetése alapján a város törvényhatósági bizottságának tagja. Hagyatéki dokumentumok.

8 A kiskirály; Magyarország = Vidám Ifjúság. 1932. dec. 10. Két vers. A levélről gépírásos másolat készült. Ez az eredeti dokumentum is az örökösök lomtalanítási akciójának áldozata. Fővárosi lapokkal a hagyatékban nem találkoztam. Az Achilles-ín rövidülés születéskor szerzett betegség; csont, ízületi és összetettebb ideggyógyászati kórképek szerepelhetnek kialakulása után. Mint diagnózis, máshol nem bukkan fel.

9 Tanulótárs: ld. 11. jegyzet; Napirend kötött és laza órákkal. —„10-11. óra között: tanítvány. (Ha nem jön, másra fordítani: versekre, vagy azokon való elmélkedésekre.) 1946. I. 2. szerda.” Kéziratos dokumentum, közli: Viharvető. Játék három felvonásban. Szerk, előszó MÁTÉ István, utószó BÉRES Dezső. Szeged, 2006; A vers szerzői jegyzete: ,JLz a vers —francia tanárnőm mondta - olyan, mint egy francia költemény: büszke is vagyok rá...” H„ 1941. június 22.; Szathmáry Lajos a gimnázium magyar, latin, görög nyelvtanára 1931-1941 között. A Petőfi Önképzőkör tanárelnöke, az Erő cserkészcsapat parancsnoka. Tehetségmentő, az első magyar tanyai kollégium (1938-ban szervezte meg),

301