A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - BENKŐ László: Régi vásárhelyi mesterségek. Szekérgyártó, kerékgyártó, bognár

újvárosi református templom fatornyának felújítása, a felújított Bankpalota belső famunkái, vagy a kultúrház emeleti galériájának faszerkezete.55

Kiss Sándor bognármester

Jó nevű műhelye a Damjanich u. 106. szám alatt működött, 1905-től. Mesterségét Vásárhelyen tanulta ki, majd bejárta a Bácska és az erdélyi részek több bognár műhelyét, de dolgozott a fővárosban is. 1902- a híres Csók Imrénél, majd Rácz Ferenc kerékgyártó mesternél segédkedett. Több későbbi vásárhelyi kerékgyártó-bognár tanult műhelyében, akiknek átadta kiváló szakmai tudását.

/Kézműves/ Kristó Máté (1892-?) bognármester

A kerékgyártó-bognár mesterséget a vásárhelyi Rákos János műhelyében tanulta ki. Amikor 1912-ben felszabadult Szegedre ment bognársegédnek, majd visszakerült a vásárhelyi Papp Sándor Csillag utcai bognárműhelyébe. A háborús szolgálat után újra segédként dolgozott itthon, amikor önálló műhelyet nyitott a Zrínyi utcán. Itt azonban rajta kívül még három bognármühely, kocsiüzem működött, így fiatal iparosként átköltöztette műhelyét a Damjanich u. 84. alá.

Lencse Ernő (1863—?) bognármester

A vásárhelyi Szőke kerékgyártó műhelyben és Alács Istvánnál tanulta ki a mesterség alapjait. A hatrongyosi határrészen nyitott bognárműhelyt, majd Újvárosra költözött be. Elismert mesterként tevékenykedett, az Ipartestület Kmetty Károly utódjaként, jegyzőnek választotta. Az országos bognár szervezet egyik alapítója és szaklapjuk egyik szerkesztője. Törvényhatósági tag, a Függetlenségi Párt tagja. Testvére, Lencse András kocsigyártó- kovácsmesterként dolgozott.

Oláh Sándor (1891—?) bognármester

Mesterségét mátyáshalmi bognár édesapjától és a vásárhelyi Tóth Ernő Szent István utcai bognármesternél tanulta. Vándor bognárlegényként dolgozott Arad, Temesvár, Szeged és a főváros bognár- és kocsigyártó műhelyeiben. 1911-től segédként ismét Vásárhelyen dolgozik, majd 1913-ban nyitja saját műhelyét a Jókai utcában. A háborúból hazatérve újra dolgozni kezdett, majd 1924-ben új házat és mellette bognárműhelyt épített az újvárosi Vörösmarty utcában. A vásárhelyi Ipartestület elöljárósági tagja 1949-ig.

Palóci János (1874-?) kocsikovács mester

Műhelyében (Könyves u.) szekér és kocsi-kovácsolást is végeztek, elismert vásárhelyi mester, 1905 óta a város kovácsa.

Palóci Péter (János testvére) kocsigyártó bognár.

1914-től, a Petőfi utca 8. szám alatt működtette a Palócz kocsigyárat. 1917-ben az alapító atya meghalt, özvegye vitte tovább a kisüzemet, néhány bognármester és fiatal fia, János vezetésével. A legjobb években öt-hat bognár és két segéd dolgozott a műhelyben. Elsők között volt a városban, akik a féderes vásárhelyi és a nagyatádi kocsikat gyártották. Az 1904-es vásárhelyi országos kiállításon aranyérmet szereztek a Palócz-kocsival.

Ráci Ferenc (1869—?) kerékgyártó-, bognármester

Szintén kerékgyártó ősökkel rendelkező vásárhelyi kézműves család. Még a nagyapa, Rácz Ferenc tanulta ki a kerékgyártó mesterséget és nyitott műhelyet az 1800-as évek ele55 Vásárhely és Vidéke, 1991. 3. 12. 2.

249