A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története

Hódmezővásárhelyen Gyáni Imre visszaemlékezése az első, amely a helyi forradalmi eseményeket megörökítette.92 A szerző előrebocsátotta, hogy letartóztatása során iratait elkobozták, ezért pusztán emlékeire támaszkodott. Október 27-én a Hal téren (a mai Hősök terén) beszédet mondott. Majd a korábbi koalíciós pártok is újjáalakultak. A Nemzeti Parasztpárt a Károlyi-házban kapott párthelyiséget.93 Október 29-én ült össze a Nemzeti Bizottság, melynek elnökévé Gyánit választották. Tagjai a Parasztpárt részéről Gyánin kívül Dóda Sándor, az MDP képviseletében Forgó László titkár és Karácsonyi Ferenc volt főispán, a kisgazdáktól Dékány József volt polgármester-helyettes, Karácsonyi Sándor és Kormány Lajos korábbi pártelnökök, végül az SZDP nevében Erdei István volt képviselő és párttitkár, valamint Kiss Pál egykori polgármester. A testület teljes jogú tagjának számított még Török István vb-elnök. „Ám azonfelül, hogy alkalom adódott az indulatok kiélésére, a testület alig mutatott fel valami kis eredményt.”94 A politikai pártok, köztük a Nemzeti Parasztpárt, kibontakozására sem volt idő.

Városunkban a kommunista visszarendeződés 1957 januárjában fejeződött be. Az egykor parasztpárti Gyáni Imrét, koalíciós harcostársaival együtt letartóztatták és 1958-ban Szegeden bíróság elé állították. Szervezkedés vádjával hat évre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult, de sokáig megfigyelés alatt tartották, és nem dolgozhatott eredeti szakmájában.95 Lőkös Imre, aki 1955-től a székkutasi termelő- szövetkezetben dolgozott, a forradalom során beszédet mondott a községben, és emiatt két évre börtönbe került.

Az 1956-os forradalmat követően évtizedekig gondolni sem lehetett szervezkedésre, illetve a társas összejöveteleken is érdemes volt kerülni a politizálást. A hatalom által tökélyre fejlesztett besúgóhálózatnak is köszönhetően emberek százezrei éltek rettegésben, azaz megfigyelés, illetve rendőri felügyelet alatt. Bűnük sokszor pusztán annyi volt, hogy a többpárti demokrácia keretein belül bírálni merészelték a kommunista hatalmi törekvéseket, illetve az 1950-re teljesen kiépült sztálinista diktatúrát. A hatvanas évek második felétől már enyhült az emberekre nehezedő nyomás, és lehetőség nyílt - elsősorban évfordulók kapcsán - összejövetelekre, ahol a jelenlévők visszaemlékeztek korábbi tevékenységükre. A Nemzeti Parasztpárt egykori politikusai is több ízben találkoztak egymással. Rendezvényeik közül kiemelkedett az 1979-es, az NPP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából megtartott tanácskozás, amelyen a párt fontosabb egykori vezéralakjai közül már csak Illyés Gyula, Nánási László és Gosztonyi János vett részt. A rendszerváltás közeledtével, 1986-ban létrejött a Veres Péter Társaság, Fekete Gyula (1922- 2010) író, a harmadikutas nemzedék szellemi örököse vezetésével. Hódmezővásárhelyen is megtörtént a társaság helyi szervének létrehozása, az immár nyugdíjas Lőkös Imre vezetésével. Ezzel egyidejűleg szintén Vásárhelyen rendezték meg a

92 GYÁNI Imre: A vásárhelyi 1956-os népfelkelés és tanulsága = Juss, 1989. 2. sz. 49-56.

93 LŐKÖS Imre i.m. 26.

94 GYÁNI Imre i.m. 51.

95 VARGA TÓTH Bálint - MÁGORI Sándor i.m. 57.

202