A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
Nemzeti Parasztpárt egykori politikusainak találkozóját. A novemberben tető alá hozott összejövetel az emlékezésről szólt. A jelenlévő volt parasztpártiak (illetve hozzátartozóik) felidézték emlékeiket egykori pártjukról, a többi politikai erőhöz való viszonyáról, az újjáépítés körülményeiről.96 Lőkös Imre számára is új feladat adódott: összegyűjteni a még élő, egykori NPP- és NISZ-tagok, illetve szimpatizánsok emlékeit a vásárhelyi Parasztpártról. Az 1989-ben elfogadott új gyülekezési törvény életbe lépése után gombamód megszaporodtak a különböző politikai pártok, szervezetek és egyesületek Magyarországon. Új szervezetek mellett jól ismert nevekkel (Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Kereszténydemokrata Néppárt stb.) is találkozhattunk. 1989. június 10-én az MTA kongresszusi termében emlékülést rendeztek az NPP létrehozásának 50. évfordulója alkalmából. Másnap a Nemzeti Parasztpárt is újjáalakult Magyar Néppártként a Veres Péter Társaság kezdeményezésére, és az 1990- es parlamenti választásokon a Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt néven szerepelt, de egyetlen mandátumot sem szerzett. Az önkormányzati választásokon csupán néhány képviselői hellyel kellett beérnie. Ezt követően - jogutód nélkül - hamarosan beszüntette tevékenységét. Összegzés A Nemzeti Parasztpárt 1939-ben illegális körülmények között alakult. Egyes vezetői már ekkor kapcsolatban álltak a kommunista mozgalommal, de ez a kapcsolat még nem ugyanaz volt, mint 1944 decemberétől. Kapcsolat létesült a Kisgazdapárttal és az SZDP-vel is: vezető politikusaik közösen vettek részt a Történelmi Emlékbizottság munkájában, illetve az 1943-as szárszói találkozón. A németekkel szembeni ellenállásban is szép számmal vettek részt parasztpártiak. A szervezet ideológiájának vezérfonalát az ún. harmadikutas gondolkodás jelentette, nevezetesen a több millió szegényparaszt és agrárproletár sorsának jobbra fordítása radikális földreform révén, illetve a társadalom többi rétegével megegyező politikai, kulturális és szociális jogokkal való felruházása. A háború után a mezőgazdaság átalakítását szolgálta a földreform végrehajtásában és a szövetkezetesítésben vállalt szerepével. Kulturális téren a népfőiskolák, illetve a népi kollégiumok létesítését szorgalmazta, vagyis a szegény sorsú, falun, illetve tanyán élő fiatalok kiemelését addigi közegükből. A párt programja számos esetben módosult a háborút követően. Ennek elsődleges oka a kommunistákkal való viszonyban keresendő. A Rákosi vezette, szélsőségesen sztálinista irányba tartó MKP az NPP-t eszközként használta a „reakció” ellen, amely alatt valamennyi, a kommunista diktatórikus hatalmi törekvések ellen a polgári demokrácia eszközeivel tisztességes módon küzdő, jobb- és baloldali irányzatok képviselőit értjük. 96 A Veres Péter Társaságra vonatkozó iratokat, cikkeket Id. CSML HL Lőkös Imre iratai 70. dosszié. 203
