A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
vizsgálva is találtunk utalást a helyi NPP megszűntére.90 A pártszervezet ekkor már csak néhány fővel működött. Helyiségének vagyonleltárát és kulcsát Szabó Bálint elnök, illetve Gyuricza János titkár adhatta át a Városi Tanács alkalmazottainak. Egyébként az NPP-hez hasonlóan a Kormány Lajos elnök által vezetett FKgP helyi szervezete is látszatpártként működött: annak ellenére, hogy megyei lapja, a Délvidéki Hírlap fejlécén a „Független Kisgazdapárt lapja” megjelölés szerepelt, egészen annak 1951-es megszűnéséig, a kisgazdák sem fejtettek ki említésre méltó politikai tevékenységet. A politikai pártok, így a Nemzeti Parasztpárt országos szervezetének a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban való feloldódása a többpártrendszert pecsételte meg azzal, hogy a helyi csoportok is elbizonytalanodtak és vagy rögtön feloszlottak, vagy még agonizáltak egy-két évet. Az egykori parasztpártiak jelentős része „megúszta” a Rákosi-rezsim túlkapásait, mert egyrészt egyetértett kommunizmus gazdaságpolitikai célkitűzéseivel, másrészt szegényparaszti származásuk miatt nem kerültek fel a kuláklistákra, harmadrészt kerülték a nyilvános politizálást. Ennek ellenére számos egykori párttagot is sújtott az állampárt elnyomó gépezete: például a korábbi parlamenti képviselőik közül Búzás Márton, illetve Hegyesi János szenvedett többéves börtönbüntetést a kommunistákkal szembeni magatartásáért, a valódi demokrácia melletti kiállásáért. A Nemzeti Parasztpárt központi szervezete 1949-et követően már csak a tagok emlékezetében élt tovább, azonban formálisan még 1960. július 31-ig működött. Evek óta csak egyetlen alkalmazott, Horváth János (1917-1987) volt országgyűlési képviselő, mint irodavezető járt be a József nádor téri pártirodába. Az ő érdeme, hogy a központi irattár megmaradt és felbecsülhetetlen forrásértéket képez a korszak kutatói számára.91 A Nemzeti Parasztpárt utóélete, 1956 és a rendszerváltás időszaka A többpártrendszer helyreállítására az 1956-os forradalom eseményei következtében nyílt alkalom. A fővárosban november 1-jén Illyés Gyula, Farkas Ferenc és más régi pártvezetők Petőfi Párt néven alakították újra a Parasztpártot. Programja illeszkedett az újjáalakult többi pártéhoz (FKgP, SZDP) annyiban, hogy az 1947- ben megszakított út mentén kell fejlődnie Magyarországnak. Koalíciós partnernek elfogadták a Nagy Imre nevével fémjelzett kommunista csoportot. Szervezkedésre a szovjet beavatkozás, valamint a Kádár János vezetésével végrehajtott kommunista restauráció miatt nem került sor. Az ismét megszilárduló diktatórikus hatalom törvénytelennek tekintette a forradalom eseményeit, így a pártok újjáalakulását is. 90 CSML HL Hmvhely Városi Tanács VB iratai. TŰK iktató 621/1952. Az irat sajnálatos módon hiányzik. 91 Az 1947. évi Országgyűlés almanachja, 1947-1949. Főszerk. MARELYIN KISS József, VIDA István. Budapest, 2005. 162. 201
