A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története

előfordult olyan eset is, hogy egy törvényhatósági bizottsági póttagját az NPP az illető polgári gondolkodása miatt (!) hívta vissza.86 A Nemzeti Parasztpárt, ahogy a Kisgazdapárt, nem mondta ki önfeloszlatását 1949-ben, azonban politikai jellegű tevékenységet nem fejtett ki a Népfrontba való belépését követően. A továbbiakban is előfordult, hogy korábbi országos pártveze­tők vidéki főispánokat, polgármestereket kerestek meg különböző ügyekben. Erre jó példa Erdei Ferenc országos pártfőtitkár levele Gyáni Imre szegedi, illetve Kará­csonyi Ferenc vásárhelyi főispánhoz írt protekciót kérő levelei 1949 áprilisából.87 A Parasztpárt vezetői, mivel nem akadályozták a kommunista hatalomátvételt, megkapták jutalmukat: Veres Péter és Szabó Pál a kommunista korszak leginkább favorizált alkotói között maradtak, Erdei Ferenc és Darvas József miniszteri tárcát kapott, Nánási László az Elnöki Tanács tagja lett. Ugyanakkor az 1949-ben kiépült pártállam felszámolta a népi kollégiumi mozgalmat, melynek szervezésében a Pa­rasztpárt mellett maguknak a kommunistáknak is szerepük volt. Vásárhelyen az Andrássy utcai székházból egy kisebb épületbe, az ún. Héjja- házba költözött a helyi szervezet. Ide már csak néhány ember járt be Lőkös Imre visszaemlékezése szerint. A párt törvényhatósági bizottsági tevékenysége gyakorla­tilag kimerült annyiban, hogy az 1949. decemberi díszközgyűlésen Pap János pártja nevében köszöntötte Sztálint hetvenedik születésnapja alkalmából, illetve ugyan­csak pártja képviseletében szónokolt 1950 január közepén Vásárhelykutas (Székku­tas) és Mártély önálló községgé válása alkalmából.88 A Parasztpárt helyi politikusai is szembesülhettek új feladataikkal: a törvényhatósági időszak lezárulásával véget ért eddigi munkájuk, és egyszerűen szétszéledtek: Gyáni Imre az immár állami Bethlen Gábor Gimnázium igazgatójaként és a helyi népfrontbizottság vezetőjeként folytatta pályafutását. Néhányan (például Pálinkó István és felesége, vagy a már említett Lukács József) a megalakuló tanács tagjaiként „építették a szocializmust”, míg többen (Pap János, Ábrahám Lajos, Lukács József, Lőkös Imre stb.) a termelő- szövetkezetek szervezésében, agitálásaikkal segédkeztek a városi tanács mezőgazdasági szerveinek. A Nemzeti Parasztpárt hódmezővásárhelyi szervezetének megszűnéséről nin­csenek egyértelmű adataink. Lőkös Imre szerint az OTI ellenőre a következőket jegyezte fel 1951. november 15-én: „Alkalmazottat nem jelent, függetlenített al­kalmazott nincs. A szervezet megszűnt.”89 Ennek némileg ellentmond, hogy 1952-t 86 CSML HL Hmvhely Városi Tanács iratai. II. 429/1949 - 1213/1949. ,A Nemzeti Pa­rasztpárt hódmezővásárhelyi szervezete által th. bizottsági póttagnak delegált K. J.-né (a nevet a szerző rövidítette) Hmv., Petőfi utca 22/a szám alatti lakost polgári gondolkodása miatt e tisztségéből visszahívni kívánja. Erről a nevezettet is értesítettük. Hmvhely, 1949. január 18. Gyuricza János titkár.” 87 CSML HL Hmvhely város főispánjának iratai 233/1949. 88 PRESZTÓCZKI 2009. 16.; Délvidéki Hírlap, 1950. jan. 18. 89 LŐKÖS Imre i.m 26. 200

Next

/
Thumbnails
Contents