A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
bizottság valamennyi felszólalója, köztük az NPP részéről Pap János is élesen bírálta a kisgazdák magatartását. Felhívta az FKgP-t, hogy dolgozó parasztokat delegáljon a kilépett törvényhatósági bizottsági tagok helyére.73 1947-től kezdve a kisgazdák, illetve a szociáldemokraták egyre kevésbé tudták magukat függetleníteni az országos eseményektől, azaz a kommunisták erőszakos térnyerésétől. Az FKgP az országgyűlési választásokig sikeresen ellenállt a kommunisták hatalmi törekvéseinek. Ezt mutatja, hogy Keresztes Tamáson kívül egyetlen ismertebb politikus sem hagyta el a pártot, és a vezetők továbbra is kiálltak egymás mellett. Tevékenységüket segítette az a körülmény is, hogy Kiss Pál tavaszi lemondása után a szintén szociáldemokrata, ám ceglédi illetőségű Tamás Bélát választották polgármesterré, aki a demokrácia elkötelezett hívének számított. Alig egy éves működésével a pártok közötti megbékélést szolgálta.74 Gyáni Imre a Parasztpárt nevében bírálta kinevezésének módszerét, a behelyettesítést, és emiatt pártjának képviselői kivonultak a törvényhatósági bizottság július 25-i üléséről.75 A kisgazdák átmeneti távozása után a Parasztpárt nem kapott nagyobb részt a város vezetéséből, melyen továbbra is a két munkáspárt osztozott. Az MKP egyre élesebben kezdte el támadni az SZDP-t, nyilvánvalóan azért, mert a kisgazdákkal semmire sem jutott: Oláh Sándorék hatékonyan védekeztek az általában alaptalan támadásokkal szemben. A régi szociáldemokrata politikusok, így Erdei István, Takács Ferenc, Papp Lajos, Zombory István váltak a kommunisták célpontjaivá. Utóbbi két személyt már a B-listázások során eltávolították népbírósági, illetve munkaügyi hivatalvezetői állásából. Erdei esetében az SZDP Vidéki Titkársága nyújtott segítséget a kommunistáknak, azzal, hogy Debrecenbe helyezte át. A rájuk zúduló rágalomhadjárattal szemben eredménytelenebbül védekeztek, mint a kisgazdák, mert szervezetileg gyengébbek voltak a jobboldali pártnál, ugyanakkor a Takács Ferencet nélkülöző szociáldemokrata vezetők között hiányzott az a fajta összhang, amellyel a kisgazdák eredményesen visszaverték az MKP verbális és tettlegességig fajuló támadásait. A Parasztpárt tagjai távol maradtak az egyre eldurvuló politikai küzdelmektől, de a Baloldali Blokk részeseiként ők is nevüket adták a kisgazdaellenes nyilatkozatokhoz, melyek főleg a kommunista sajtóban jelentek meg. Azonban soraikban is átrendeződések történtek: a törvényhatósági bizottságba előbb a lemondott Bordás János helyett Soós János került. A választási küzdelemben egy erősebben baloldali, ám ugyanakkor fiatalabb és rugalmasabb pártszervezet vett részt. Plakátjaikat - hasonlóan az 1945-ös választásokhoz - részben a pártközpontból kapták, részben a Vásárhely Népe nyomdájában állították elő. 73 CSML HL Kgy. jkv. 1946. dec. 6., VN, 1946. dec. 8. 74 Életrajzát Id. HERCZEG Mihály: Tamás Béla = Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város almanachja, 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 2003. 150-151. 75 CSML HL Közgy. jkv. 1946. júl. 25. 195
