A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
rosi képviselő maradt. Ami az NPP-t illeti: a leváltott törvényhatósági bizottsági tagok nagy része távozott a pártból. Nagy Imre segédlelkész, aki alapító tagnak számított, 1946-os lemondása után már nem szerepelt a párt rendezvényein. Ebben közrejátszhatott, hogy az NPP őt jelölte az egyik üres rendőrtiszti állásra. Helyét a törvényhatósági bizottságban Héjjá Mihály, míg a kisgyűlésben Gyáni Imre vette át.65 A vásárhelyi NPP tevékenysége a két parlamenti választás között 1945. november-1947. augusztus A nemzetgyűlési választásokat követően a Nemzeti Parasztpárt is hozzáfogott programjának végrehajtásához. Képviselői és kormánytaggá avanzsált politikusai igyekeztek országjáró körutak keretében népszerűsíteni a pártot és programját, meghatározták az ország politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életének normalizálásával kapcsolatban az NPP-re háruló feladatokat. Azonban káros következménye is lett ennek a munkának: hasonlóan a három nagyobb párthoz, a pártelnök és több vezető politikus (Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József, Kovács Imre) körül kisebbfajta személyi kultusz alakult ki, és ezt a folyamatot az érintettek nem akadályozták meg. Hódmezővásárhelyre is eljutott Veres Péter és a többiek kultusza: a szónokok gyakran állították követendő példaként a tagok elé, vagy idéztek írásaikból. Pap János, az egyetlen vásárhelyi parasztpárti parlamenti képviselő, még mielőtt bekerült volna a Nemzetgyűlésbe, lemondott pártja vásárhelyi elnökségéről, egyúttal járási párttitkárként részt vett továbbra is a szervezet életében. A parlamentben és Vásárhelyen is aktív szerepet vállalt a közügyekben: felszólalt a hadiözvegyek és -árvák ellátása érdekében, a hazaérkező volt hadifoglyok megfelelő fogadtatásáért és elhelyezéséért, hozzászólt a címek és rangok eltörléséről szóló törvényjavaslat vitájához. Annak ellenére, hogy a parasztpárti jobbszárny több politikusával is kapcsolatban állt, nem jelenti azt, hogy jobboldali politikát folytatott, hiszen felszólalásaiban egyszer sem bírálta a baloldali pártokat, nem illette éles kritikával a kommunista vagy szocdem minisztereket és Vásárhelyen sem volt útjában a kommunista hatalmi törekvéseknek. 1947 januárjában alelnökévé választotta a parlamenti parasztképviselőket tömörítő ún. parasztblokk, amely a magyar agrárnépesség hatékonyabb képviseletét szerette volna elérni. A szervezet azonban néhány tanácskozást és nyilatkozatot leszámítva nem fejtett ki érdemi tevékenységet, és a kékcédulákkal „színesített” választások után már nem alakult újjá. A törvényhatósági bizottságban, illetve a városban 1946 tavaszáig nyugodtnak nevezhető légkör uralkodott a pártok között. Március 11-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front valamennyi szervezete részéről felszólaltak a kommunisták által szervezett nagygyűlésen. Azonban már ezen a napon felerősödtek a politikai küzdelmek, amelyek országos viszonylatban a Kisgazdapárt kommunistákkal 65 CSML HL Hmvhely Város Tanácsának ir. II. 429/1946, ill. az 1946. jún. 21-i kgy. jkv. 192
