A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
kommunisták oldalán kell politizálni, a kisgazdák ellenében, akik - az MKP szerint - csak a vagyonosabb rétegeket képviselik, a szegények millióival viszont nem foglalkoznak. A Parasztpárt népszerűsítése érdekében a vásárhelyi szervezet is kapott a központtól a plakátok, szórólapok mellett füzeteket (Veres Péter élete, Mi a Nemzeti Parasztpárt?, Erős Parasztpárt, erős parasztság stb.), melyekből felkészülhettek a választási gyűlésekre a helyi szónokok. Hódmezővásárhelyen a Parasztpárt szervezésében a kommunisták annyiban segédkeztek, hogy megjelenési felületeket biztosítottak az új párttal kapcsolatos események számára a Vásárhely Népe hasábjain. Helyi plakátjaik többségét is a Vásárhely Népe nyomdájában állították elő. Időnként a Szegedi Szabad Szó hasábjain is jelentek meg Vásárhellyel foglalkozó írások. A vásárhelyi NPP is azt a szerepet kapta, mint a többi helyi pártszervezet: a szegény-, illetve kisbirtokos parasztság átcsábítása a Kisgazdapárttól. A települések többségében a Parasztpárt a fontosabb kérdéseket illetően együttműködött a kommunistákkal, benne volt a helyi baloldali blokkokban, azaz csatlakozott a kisgazdák elleni sajtó- és egyéb politikai támadásokhoz. Lőkös Imre feljegyzése szerint a vásárhelyi Parasztpárt baloldalinak tekinthető, ám a vezetők között akadt néhány jobboldali is. Ide sorolta - igaz, csak feltételezve - Pap Jánost, Szemerey Miklóst, Lukács Józsefet, Nagy Károlyt, Imre Ernőt.26 Feltűnő - amint ez Lőkös adatgyűjtéséből is kiderül - hogy a Parasztpárt alapító (és később csatlakozó) tagjainak nagy része újvárosi, illetve susáni lakos volt. Nem véletlenül, mert ezek a városrészek közel voltak a makói úthoz, illetve számos szegényparaszti, korabeli kifejezéssel törpebirtokos és napszámos család élt itt. Ebből adódóan kijelenthető, hogy a Parasztpárt Vásárhelyen csak Susánban és Újvároson, valamint Makó és Orosháza irányában a külterületen tudott gyökeret verni. Kivétel volt a szegedi út mentén lévő Kishomok, ahol szintén létesült parasztpárti szervezet. A Nemzeti Parasztpárt szervezése az Andrássy út 30. szám27 alatti székház, vagyis a korábbi Lázár-ház birtokbavétele, 1945. január 15. után indult meg. A visz26 CSML HL Lőkös Imre iratai 64. dosszié 6. Pap Jánost illetően Gyáni Imre és Bencsik Péter más véleményen van. Előbbi visszaemlékezése szerint Pap a Szabó Pál-féle középutat képviselte, míg Bencsik szerint járási titkárként Oláh Mihályhoz címzett levelében az NPP- t az MKP testvérpártjának nevezte, illetve a kommunista képviselőt elvtársnak szólította, vagyis baloldalinak számított. Tény, hogy a Parasztpárt 1946. augusztusi négynapos frakcióülésén Pap aláírta azt a jegyzőkönyvet, amelynek egyik határozata lényegében elítélte a Baloldali Blokk irányvonalát. Annak ellenére, hogy a „kékcédulás” választások után nem maradt képviselő, törvényhatósági bizottsági tagságát megtarthatta - szinte egyedüli „negyvenötös” parasztpártiként - a tanácsrendszer megalakulásáig. Vö. PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hódmezővásárhelyi nemzetgyűlési képviselője. Pap János életútja és közéleti tevékenysége levéltári dokumentumok alapján = Belvedere Meridionale, 2009. 7-8. 17. (továbbiakban PRESZTÓCZKI 2009); BENCSIK Péter i.m. 6. és TÓTH István i.m. 183. 27 Lázár Lajos egykori háza ma az Andrássy u. 42. szám alatt található. 181
