A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története
szaemlékezők szerint bel- és külterületen alakultak szervezetei, így Susánban, illetve Szikáncson, Csomorkányon, Belső-Erzsébeten, Kishomokon, Pusztaközponton, valamint Vásárhelykutason.“’' Az új párt politikusai kül- és belterületen egyaránt gyűléseket szerveztek, ahol az NPP programját próbálták népszerűsíteni. Egy-egy gyűlésre általában másfél-két órát szántak az előadók, akik között leggyakrabban a párt helyi vezetői (eleinte Kertész Imre, Tóth Ferenc, majd tavasztól-nyártól Gyáni Imre, Pap János, Nagy Imre, Antal János és mások) szerepeltek. A kül- és belterületi pártgyűlések hallgatóinak átlagos száma 24-25 fő volt, ami nem tekinthető rossz eredménynek. A gyűlésekről plakátok, a Vásárhely Népe, valamint szóbeli tájékoztatók révén értesülhettek a választók. Mivel autóval Vásárhelyen csak a három nagyobb párt rendelkezett, az NPP szónokait és rendező gárdáját egyes párttagok lovas fogatain szállították a gyűlések helyszíneire. A pártszervezés sikereinek, illetve a magas arányú agrárnépességnek köszönhetően országos pártvezetők is megfordultak a városban: április 3-án a koalíció vezető politikusai között Erdei Ferenc belügyminiszter szónokolt, az augusztus 26- án megrendezett parasztnapon részt vett és felszólalt Veres Péter pártelnök, rajta kívül Erdei Ferenc, valamint Nánási László, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja tartott beszédet. Az 1945 januárjától a nemzetgyűlési választásokig tartó időszakban körülbelül háromszázan csatlakoztak a Nemzeti Parasztpárthoz: Pap János korábbi törvényhatósági külterületi útőr, aki 1945. április 2-án lépett be, később - mint helyi elnök - számos családtagját, rokonát, illetve ismerősét léptette be a pártba. Az értelmiségiek közül Gyáni Imre gimnáziumi tanár érte el a legnagyobb karriert: 1947 és 1949 között Szeged főispánjaként dolgozott. Rajta kívül Almássy György szabadművelődési felügyelő, Tornyai Sándor gimnáziumi tanár, Szemerey Miklós bíró, Nagy Imre segédlelkész, Mucsi Margit és Szénási Gyula tanító, Orémusz László pusztaközponti jegyző tartotta számára rokonszenvesnek a Veres Péter által vezetett pártot. A fiatal értelmiségiek is szinte kivétel nélkül baloldaliak voltak: Vári Ernő, Osváth Béla, Dratsay Zsigmond, Ábrahám Lajos, Dezső Imre, Szőke Ferenc, Molnár Sándor, Csáki Ernő, Olasz Márton, Marjai Ernő, Tószegi Péter, Kovács Sándor szerepelt az egykori párttagok emlékezete szerint a tagnyilvántartásban.* 29 A taglétszám 1948 végén - Lőkös Imre következtetése szerint - legalább 899 volt, ugyanis egy 1948. december 30-án kiállított párttagkönyv ezt a sorszámot viselte. Külterületen legkevesebb 44 belépővel számolt. Tanulmányában azonban a következőt közli: „...volt külterületi szervezet, mellyel a belépők száma eléri az ezret.”30 Bencsik Péter több adata (3500 fő, illetve 1500-2000 közötti taglétszám) túlzó lehet. 1949 márciusára, egy BM-jelentés szerint 750 tagja maradt a helyi NPP- nek.31 28 29 30 31 CSML HL Lőkös Imre iratai 64. dosszié 5. Uo. Uo. 1-2.,. LŐKÖS Imre i.m. 26. BENCSIK Péter i.m. 10-11. 182