A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora

„Állami ügyvéd úr”: a fóldteherrendezés szanálási biztosa

A kormány számára, hogy segítsen a mezőgazdaságnak, a legsürgetőbb feladat a gazdaadósságok rendezése volt. Hosszú várakozás után 1932 február derekán Vásárhelyen is megindult a bajbajutott gazdák szanálása. A hitelezők és az adósok magánegyezségének tető alá hozására felállított Földteherrendező Országos Bizottság (FOB) a városba szanálási biztosnak Makai Ödön ügyvédet nevezte ki. A híradás szerint már a szanálási törvény77 és a végrehajtási utasítás szerkesztési munkálataiban is részt vett, és a szanálás szervezetét a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetével együtt ő szervezte meg Szegeden és Debrecenben is. A helyi sajtónak nyilatkozva előadta, hogy Vásárhely gazdatársadalma több mint 300 ügyet terjesztett elő, és a bizottság 170 itteni ügyben rendelte el a szanálást, ezeket már le is küldték hozzá. Közli, hogy a szükséges tőke a kincstárnak rendelkezésre áll, de az állam természetesen számít a magyar pénzintézetek hazafias és közérdekű magatartására is, s elsősorban az ő véleményüket kell irányadónak tekinteni. Az elmúlt napokban azokat az ügyeket tárgyalták le, melyeknél a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár, a Kereskedelmi Bank és a Nemzeti Hitelintézet voltak érdekelve, a vezérigazgatók készséggel működtek közre, hogy a bajbajutott gazdákon segítsenek. A legközelebbi napokban a többi pénzintézetre kerül sor. A szanálási biztos kéri a gazdákat, hogy a bankba szóló idézésnek pontosan tegyenek eleget.78

Egy másik lapnak akként nyilatkozik, hogy a bankok támogatásával gyors tempóban folyik a munka.79 Az országos történetírás ugyanakkor azt állapította meg, hogy a hitelezők elzárkózása miatt az akció nem sok sikerrel járt. 1933 februárjában a helyi kisgazdáknak már említett szószólója egy gazdasági szakcikkében egyenesen kijelenti, hogy „a fóldteherrendezés is csődöt mondott.”80

1932 májusában a szanálási biztos számszerű adatokkal alátámasztva elemezte Vásárhely gazdaközönségének eladósodását. Cikkének főbb mutatóit az éppen itt tartózkodó Nagy Lajos is átvette a Vásárhelyről készített, és arról meglehetősen lesújtó képet adó városszociográfiájához. Az ügyvéd adatai, a fennálló objektív körülmények, már sejtetni engedték a szanálás várható eredményét. A város gazdaközönsége a 47 ezer holdnyi megterhelt ingatlanból 4531 kát. holdat jelentett be hivatalosan szanálásra, összesen 3 1116 000 P teherrel. A szanálásra szorult ingatlanok átlagterhe 688 P, az egész országban a legmagasabb. Az itteni ingatlanok értéke mindig igen magas volt és így fokozottabb terhet is bírtak el. Az ilyen hol- dankénti 688 P-s terhelés mellett azonban nemcsak az adós, hanem a hitelező is elveszti a pénzét, miután az utolsó hónapok árverési eredményei azt mutatják, hogy az ingatlanok kereken 500 P-vel kelnek el holdanként. Vigasztalásul legfeljebb az

77 1931. évi VIII. te. a fóldteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről.

78 VÚ, 1932. febr. 21.

79 VRÚ, 1932. febr. 21

80 KARÁCSONYI Sándor: Amit a gazdagyülésen el kellett volna mondani = VRÚ, 1933. febr. 26.

124