A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora
szolgálhat, hogy vásárhelyi ingatlanokból 89 ezer kát. hold, vagyis a 136 ezer kát. hold 65%-a tehermentes, „ami az újjáépítés és a gazdasági megerősödés szempontjából roppant előnyös és megnyugtató.”81 82 A kép teljességéhez tartozik, hogy egy 1938-as becslés szerint Vásárhelyen 1200 körül volt az elárverezett birtokosok , 09 szama. 1932 júliusában Ernyei István országgyűlési képviselő és Kovács Jenő mező- gazdasági bizottsági elnök mellett Makai Ödön is tagja volt a vásárhelyi gazdasági érdekeltségek küldöttségének. Purgly Emil földművelésügyi miniszternél jártak annak első általános fogadónapján, hogy az exportvaluta árfolyamából előállott és a gazdákat sújtó különbözet kiküszöbölésére kérjék. 1933 januárjában a Takarék- pénztárak és Bankok Egyesületében tömörült vidéki pénzintézetek országos gyűlésén Bittó József igazgatóval (Közgazdasági Bank) ketten képviselték a vásárhelyi bankokat. A minden bizonnyal Makai által leadott beszámoló szerint a tárgyalás középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen eszközökkel lehetne mielőbb gondoskodni a vidéki bankok hitelkereteinek kibővítéséről, mivel az új hitelek nyújtása nemcsak a vidéki pénzintézetek egzisztenciális érdeke, hanem a gazdasági válságból való kilábalás nélkülözhetetlen előfeltétele is. Miután Nyulászi János, a TÉBE igazgatója bejelentette, hogy a földbirtok értékromlásának megakadályozására szabaddá kell tenni a földbirtokreformot, meg kell szüntetni a parcellázási nehézségeket, és gondoskodni kell egy földfelvásárló szövetkezet létesítéséről, Makai dr. konkrét javaslat tett az ügyben. Több vidéki TÉBE-körzetnek azt a kívánságát terjesztette elő, hogy az egyesület kebelében létesítsenek egy új szervet, és ez, a Pénzintézeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetet vásárolja meg a vidéki pénzintézetek által az idők során felvásárolni kényszerült ingatlananyagot. A vételár fejében adjon át a vidéki bankoknak megfelelő váltót, amelyet azután a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ az eddigi hitelkeretekben elfogadnának, így a vidéki pénzintézetek hozzájuthatnának eddigi befagyott mezőgazdasági követeléseik jelentékeny részéhez. Makai Ödön ezután a FOB-feljegyzéssel kapcsolatos ügyek lebonyolítását sürgette meg, annak mikéntjét is megjelölve. Többek felszólalása után véglegesen megállapodtak abban, hogy az intézetek továbbra is sürgetik a kormánynál a vidéki pénzintézetek hitelkeretének mielőbbi kibővítését, a mezőgazdasági adósságrendezés és a FOB szanálási ügyek mielőbbi lebonyolítását, és hogy létesítsenek a TÉBE keretében a vidéki bankok felvásárolt ingatlanok átvételére egy pénzintézeti mező- gazdasági hitelszövetkezetet.”83 81 VRÚ, 1932. máj. 22.; NAGY Lajos: Alföldi város = Századunk, 1932. 82 VRÚ, 1938. szept. 11. A korábban Gömbös miniszterelnökhöz intézett memorandumukban akként fogalmaztak, hogy önhibájukon kívül került árverésre ingatlanuk, mert a háború után a semmivé vált papírérték, a pénzlebélyegzés következtében kénytelenek voltak a bankhoz fordulni, itt pedig nem tudtak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, mert közben a termény- és állatárak nagyot zuhantak, az adó emelkedett stb. A memorandumot eddig 200-an írták alá. VRÚ, 1933. jan. 26. 83 VÚ, 1932. júl. 23.; VRÚ, 1933. jan. 22. 125
