A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Koncz Sándor: A tanyai népiskolák építészeti áttekintése
Téglapilléressé alakított tornác 32 A tornácoszlopok 1900-ban feltűnően más elrendezésben álltak, mint 1905-től. A két megoldás határozottan eltérő arányrendszert kölcsönzött az udvari homlokzatnak. Az első építkezéskor még megközelítőleg 2 méterenként volt alátámasztva a tető. Az újabb elrendezésben kevesebb oszlopot alkalmaztak, és a két jelentősen eltérő oszloptávolságot iktattak be, amelyet funkcióval töltöttek meg: keretezi a középső rész két feljáratát. A térlefedő szerkezetek gerendásak, viszont az áthidaló szerkezetekben megjelenik a szegmensív és boltív is. Tehát síkfödém jellemzi a népiskolák épületeit, de a nyílások fölötti falteher kiváltása nem csak gerendával történt. A típusépületek ablakai felett rakott szegmensívek díszítő jelleggel is bírtak. Az 1926-os épületek tornácának pillérei félköríves boltíveket tartanak. Boltozat csak a típustervek szerinti épületek pincéjében van.32 33 34 Szegmensívek az tanítói lakás ablaka fölött, és boltíves tornáccal épült népiskola 32 A felvételek a mártélyi iskolánál készültek 1989-ben. — KONCZ Sándor felvételei 33 Iskolák tervrajzai, Személyes adatgyűjtés — A falteher kiváltása mindenképpen további kutatást érdemel, mert a tanyaépületekről meglepő szerkezeti adatokat gyűjtött a szerző: 1800-as évekbeli vert falú tanyák nyílásai fölött alkalmaztak vályogboltívet! Nyilvánvalóan olcsóbb megoldás volt helyben vályogot vetni, mint épületfát vásárolni az áthidaláshoz. 34 A bal oldali felvételen a mártélyi iskola részlete látható, jobbról a kardoskúti iskola udvari homlokzata. — KONCZ Sándor felvételei, 1989. 51
