A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Koncz Sándor: A tanyai népiskolák építészeti áttekintése
Az iratok szerint a korai épületek áthidalása egyöntetűen mestergeren- dával történt és szimpla padlásolású felül-mennyezetesek (tehát a gerendázat látszik). Betongerenda alkalmazásáról először 1929-ből van adatunk. A tanterem keskeny és egymáshoz közeli ablakai fölé betongerenda került, éspedig egyetlen 45x50 cm keresztmetszetű, 9,50 m hosszú betongerendával van áthidalva.33 A formai jegyeket alkotó építészeti elemek együtteséből a népiskolák esetében a tagozatokra, nyílásokra és homlokzatrendszerekre érdemes figyelmet fordítani. Lábazattal és párkánnyal díszített homlokzattal készültek a külterület képét meghatározó iskolaépületek. Az állami típustervek szerint kivitelezett homlokzatokon 1905-től megjelent a lizénatagolás (falsáv, fejezet és lábazat nélküli falpillér). Az ablakkeret felső lezárása 1909-ig egyenes, de íves szemöldökpárkány keretezi. Az íves lezárás 1903-tól hangsúlyosabb lett a befelé nyíló ablakok alkalmazásával, majd 1905-től a keretszár (kétoldali függőleges elem) elhagyásával még inkább szembetűnővé vált. Az 1909-ben és 1910-ben épült iskolákon az ablakkeret felül íves a külső oldalon. A homlokzatkialakítást szépen formált téglaornamentika jellemezte. Homlokzatrészletek36 A hódmezővásárhelyi külterületi iskolák öt osztályba sorolhatók, és ezt az osztályozást elsősorban az építészeti alaktan határozza meg. Első csoportba tartoznak az 1900 előtt épült iskolák. Ezek jellemzői: egyszerűek; már a 20. század elején sem az eredeti formájukban álltak, némelyiken később jelentős átalakítást hajtottak végre. A tanyák közül nem tűntek ki különösebben mert méretük sem volt impozáns, és homlokzatuk is egyszerű volt. Külső falaik ugyanúgy fehérre voltak meszelve, mint a környező tanyák falai. Második csoportba az 1900-1903-ban épített tizenegy iskola tartozik. Ezek az iskolák ugyanazon típusterv alapján készültek, az öt osztály építészetileg talán legszebb megoldású épületei. Téglahomlokzatuk alaktani megoldása a 35 36 35 Külter. isk. ép. sz. n. Ajánlat a mártélyi népiskola kivitelezésére. 36 A felvételeken a bodzásparti (1906) és a mátyáshalmi (1900) iskola részletei láthatók. (KONCZ Sándor felvételei) 52