A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Antal Tamás: A magánjogi községi bíráskodás Magyarországon, különös tekintettel Hódmezővásárhelyre, 1877-1944
ANTAL TAMÁS A MAGÁNJOGI KÖZSÉGI BÍRÁSKODÁS MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL HÓDMEZŐVÁSÁRHELYRE 1877-1944 1. A községi bíráskodás szabályozástörténetének foglalata A községi bíráskodást, mint a polgári eljárásjog sajátos történeti intézményét, hazánkban az 1836: 20. te., majd az 1868: LIV. te. 475-480. §-ai, végül az 1877: XXII. te. vezette be, illetve szabályozta, mely utóbbi igen erőteljes kritikai fogadtatásban részesült.1 Legalább kétféle elméleti érv volt ellene felhozható. Az első az a kétségtelen tény, hogy rést nyitott a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását szavatoló 1869: IV. te. közjogi pajzsán,2 mivel a községi bíráskodás gyakorlására a törvényhatósági jogú, a rendezett tanácsú és az egyéb szabad királyi városokban a közgyűlés által erre irányuló jogkörrel kifejezetten felruházott közigazgatási tisztviselők, nagyközségekben a községi bíró a tanács egy tagjával és a település jegyzőjével, kisközségekben pedig az elöljáróságot vezető bíró az elöljáróság két tagjával nyert megbízatást. Budapesten a kerületi városbírák látták el a községi bírói teendőket, akik e minőségükben ugyan függetlenek voltak a kerületi elöljáróktól, szolgálati tekintetben viszont nekik alárendelten működtek.3 A törvény azt is lehetővé tette, hogy a francia mintára békebíróvá kinevezett - azaz elméleti vagy gyakorlati bíráskodási tapasztalatot szerzett, feddhetetlen jellemű - egyének4 végezhessék e feladatot, ha az adott törvényhatósági jogú város közvetlenül, a községek pedig a vármegyei közigazgatási bizottságon keresztül5 evégből az igazságügy-miniszterhez folyamodtak. A másik főbb ellenérvet az szolgáltatta, hogy ekként a bírói jogviszony hatálya alá nem tartozó személyek: törvényhatósági vagy községi közigazgatási 1 Térfy Gyula: A Polgári Perrendtartás törvénye és joggyakorlata. Budapest, 1927. n. 355-356. 2 Lásd az 1869. évi IV. törvénycikk 1. §-át és Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875. Budapest. 1982. 35-52., Máthé Gábor: A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. te. létrejötte és jelentősége a dualizmus jogrendszerében = Ünnepi tanulmányok Kovács Kálmán egyetemi tanár emlékére. Szerk. MEZEY Barna. Budapest, 2005. 37-70. 3 1877: XXÜ. te. 5. §, vö.: 1893: XXXm. te. 22. §. 4 1877: XXH. te. 3. §, vö.: Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténelem. Kiadja a Pólay Elemér Alapítvány. Sorozatszerk. BALOGH Elemér. Szeged, 2011. 438-439., Both Ödön: Fejezetek a nyugat-európai állam- és jogtörténet köréből. Szeged, 1995. 64., 115-116. 5 1876: VI. te. 39. §. Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Budapest, 1976. 117-141. különösen: 122-130., Csizmadia Andor: A „közigazgatási bizottság” a polgári állam szervezetében = Jogtörténeti tanulmányok. II. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései. Szerk. CSIZMADIA Andor. Budapest, 1968. 117-138. 25
