A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

kán állt a 80-as évek elejéig. Egy autó elsodorta a kis műhelyet, ekkor az órás abbahagyta működését. A második világháború után visszaesik az órás szakma, új órákat szinte nem is értékesítenek, a javításokhoz akadozik az alkatrész utánpótlás. Az államosítá­sok idején a következő órások (ill. özvegyeik) működnek Vásárhelyen: özv. Grószpéter Józsefhé (Sztálin u. 20.); özv. Fülöp Imréné (Ady E. u. 4.); Papp Ta­kács Károly (Szent Antal u. 9.); Bihal Sándor (Deák F.u.-Szentesi u. sarok); Mo­csári Lajos (Szántó Kovács J. u. 4L); Rácz Gábor (Bocskai u. 43.); Tóth Sándor (Kálvin tér 2.); Kovács Péter Zoltán (Klauzál u. 30.); Kovács Aladár (Szeremley u.13.); Magyar József (Berkenye u. 28); Szentesi Sándor (Galamb u. 4.) és Mol­nár Imre (Szt. Antal u. 1.). Közvetlenül a második világháború után (még az Ipartestület keretében), megalakul az Általános Anyagbeszerző, Termelő és Ér­tékesítő Szövetkezet, amelynek alapszabály tervezetében a műszaki szakcso­portba sorolták be az órásokat, a bádogosok, a kútfúrók, a lakatosok és a műsze­rész szakmával együtt. Az órások - több más kismesterséggel együtt - végül nem kerültek be a szövetkezetbe.14 Az 1950-ben alakult Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat (Orex) Vásárhe­lyen is nyitott üzletet a főutcán, ahol egy ideig órást is alkalmaztak. Az óra érté­kesítésben egyeduralkodó volt az állami cég, a magán órások nem forgalmaz­hattak új órákat egészen az 1970 évek második feléig. A svájci és német óra­márkákat felváltják a keletnémet és szovjet készítésű órák. Több órás vissza­emlékezésében felbukkan, hogy az államosítás után, egészen a nyolcvanas évek elejéig rendszeres volt az „állampolgári bejelentés” utáni ház-, és műhelykutatás, nyugati csempészáru után, vagy az üzérkedés, rejtegetés vádja. Az 1970 években még tizenegy órás dolgozott a városban, a nehéz körülmé­nyek ellenére jó szakmai, időnként baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Min­denki tisztában volt a saját képességeivel, és azzal, hogy melyik órás milyen szerkezetekhez ért. így az idős órások a modern szerkezetű órákat átküldték a fi­atalabb kollégákhoz, a hagyományos, régi szerkezetű órákat pedig a fiatalok irá­nyították az idősebb mesterekhez. Ma is dolgozó vásárhelyi órásmesterek Molnár András (1941). Apja jó nevű ügyvéd a háború előtt, ezért fiát nem veszik fel hasonló végzettséget adó felső iskolákba az 1950-es években. 1959- ben kerül idősebb Mucsi József órásmesterhez tanulónak. 1961 és 1964 között járja ki a szakmunkásképzőt, és id. Bihal Sándor vizsgaelnöknél szerzi meg az órásmesteri bizonyítványt. 1965-től önálló órás iparos, műhelye azóta is a Deák Ferenc u. 3. szám alatt található. Nehéz volt akkor az órás szakma művelése, hi­szen csak javítással foglalkozhatott a kisiparos (az új órák értékesítése állami 34 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Ipartestület vegyes iratai. 118

Next

/
Thumbnails
Contents