A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

Kugler Adolf órás. Az Észak-Erdélyi Szászrégenben született 1908-ban, régi szász családban. Az órásmesterséget is itt tanulta, a Hofdemel Frigyes műhelyében. 1940-ben még behívják román katonának, de a második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült területen leszerelik, és egykori inastársa, szászrégeni óra- ékszer üzletében dolgozik órássegédként. 1944 végén, Észak- Erdély elvesztésekor a fronttal sodródik az Alföldre, és Vásárhelyen telepedik le. Először három helyi órásmesternek dolgozott be, javított bérbe a Grószpéter, a Molnár és a Bihal órásoknak. Az újonnan induló Mérleggyárban dolgozott, finommechanikai munkákat végzett három évig. 1955-től ismét kiváltotta az ipar- engedélyt és a János téri református kisbazárban bérelt egy műhelyet, ahol az 1980-as évek végéig javította az órákat. Ismerte a város legtöbb órását, tudta hogy melyik óráshoz kell irányítani azt, aki régi nagy ingaórákat szeretne javíttatni, vagy melyik fiatal szaktársa ért az akkor divatba jövő kvarcórákhoz.33 (Németh László Vásárhelyen játszódó regényéből, az Égető Eszterből készült tv film sorozat bevezető képsorain még látható a János téri üzletsoron, többek között a Kugler órásműhely is.)

Magyar József órásmester 1911-ben született Hódmezővásárhelyen. 1939- ben szerzi meg az órás mestervizsgát. Háza és műhelye a susáni városrészben, a Berkenye u. 28. alatt volt. Az államosítások idején még működött.

Bíró Pál órás műhelye a Kaszap u. - Rózsa u. sarkán volt, az 1980-as évek elejéig működött. A bajai születésű órásmester az ötvenes években került vásárhelyre és nyitott üzletet. Díszes cégértartója még megtalálható, a ma lottózóként működő üzlethelyiség sarkán. Fia is nála tanulta ki az órásságot, de elhagyta az országot, külföldön óra- és ékszerkereskedő lett.

Molnár Imre órás műhelye a Szt. Antal u. 1. szám alatt, később a régi templombazárban, majd annak lebontása után a Bercsényi utcán volt. Az 1970-es évek elején bekövetkezett haláláig dolgozott itt.

Farkas Ede órás. Burka Ferenc órásmesternél inaskodik, majd az Id. Mucsi Józsefnél segéd, a háború után önállósodik. Először az ótemplomi bazárban, majd a Bajcsy-Zsilinszky utcában dolgozik 1967-ig. Ezután a Lázár utca elején, udvari lakásában folytatta mesterségét az 1980-as évek derekáig. Jó hírű, nagy tudású órás hírében állt, de néha egy-egy óra rajta is kifogott. Egy zsebórát vittek be hozzá javítani, számtalanszor szétszerelte és összerakta az órát, de az csak nem akart elindulni. Amikor is a sors úgy hozta, hogy véletlenül kiesett a mester kezéből a hibás óra, végig gurult a műhely padlóján, majd a falnak ütközött. Az ijedt órásmester felkapta a zsebórát és csodák-csodájára az újra járt. Ülő foglalkozása mellett rendszeresen eljárt biliárdozni.

Kertész István a tabáni városrész központjának egyetlen órása, akinek egyszerű fabódéja a tabáni templommal szemben, a Szerencse u. és a János u. sar33 Csongrád Megyei Hírlap. Vásárhelyi kiad., 1986. jún. 2. 4.

117