A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Szepsy Szűcs Levente: Hol állt a régi Mártély falu?

SZEPSYSZŰCS LEVENTE HOL ÁLLT A RÉGI MÁRTÉLY FALU?

Mártély, a régi oklevelekben Szent Adorján, később Szent Adorján Mártyr, a Tisza partján, egy dombhátra épült, valamikor a XIII. század végén. Ez a terület a Boor-Kalán nem ősi, első foglalású földje. Első VALÓS okleveles említése a pápai tizedszedők 1335. évi adóösszeírásában található: „Item Johannes sacerdos de Sancto Adriano iuratus dixit, non valere ultra II. Marcas”. (Szent Adorján (falu) papja, János, eskü alatt vallja, hogy jövedelme nem több mint 2 márka.) Kettő márka jövedelem kb. 25—30 portát jelentett. Ezért lehetett venni 4 ökröt, vagy 8 tehenet, vagy 1 szolgacsaládot (4 fő), 1 ekényi földet (kb. 120 hold).

Hogy mikor települt a falu? Nincs konkrét dátum, valószínűleg a második tatárjárás után (1285) az itt birtokos Szeri-Pósák telepítettek le szabad szolgálónépeket. Hogy eredetileg hol álltak a falu házai? Nézzük meg az I. Ferenc császár által elrendelt II. katonai felmérés térképét, mely pontos és megbízható. A falut a Tisza partján, a mai Bodnár Bertalan Oktatóközpont helyén mutatja. Ez a rész a környék legmagasabb, árvízmentes része. Itt élt a falu lakossága több száz évig.

A falu említése régi oklevelekben mindig halastavaival együtt szerepel, hiszen ebből éltek:

9