A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - BALOG GÁBOR: Máyerfy József (1845-1907)

nevük fennmaradjon, maradjon hát fenn nem egy, nem kettő, hanem az egész egyház gyermekei lelkében örökké, hogy valahányszor belépnek [...a leendő] iskolába, mindannyiszor hálás szívvel gondoljanak jótevőikre”.19

Az iskola 1905-ben épült fel az egyház Márton utca 1. számú telkén, a templom mögött. Máyerfy nemcsak a költségeket állta, de - mint felügyelő - az építkezés lebonyolításában is oroszlánrésze volt. Ennek során az épületben kialakításra került egy nagy tanterem, egy nagy tanácsterem közgyűlések és presbiteri gyűlések tartására, három egyéb szoba - melyek a tanítói lakást magukba foglalták - , egy szolgalakás és több más helyiség.20 A homlokzaton (a ma is meglévő) „ÁG. HÍTV. EV. MÁYERFY JÓZSEF és NEJE OLLIK EMÍLIA-ISKOLA” felirat lett kiképezve.21

A elkészült iskolaépületet 1905. november 5-én, a szokásos vasárnapi isten- tisztelet után szentelték fel, melyről a Hódmezővásárhely című lap a következőkben számolt be: „Az ág. evangélikus egyház ünnepet, nagy ünnepet ült vasárnap. E napon adta át Máyerfy József földbirtokos, az egyház felügyelője azt a díszes iskolát, amelyet nejével Ollik Emíliával együtt építtetett, az egyház használatába, tulajdonába”. A közönség először az újonnan épített tanácsteremben gyűlt össze, amikor is Máyerfy „ismert szerénységénél fogva néhány szónak a kíséretében, mintha csak egy csekélységről lenne szó, átadta az iskolát”. Ezt követően a tanterembe vonultak át, ahol Laczó Lajos tanító „köszönte meg a Máyerfy házaspár áldozatkészségét ígérve, hogy minden törekvése oda irányul, hogy a növendékeket a takarékosság, a jótevőik [...] magasztos erényeire szoktassa, tanítsa”. Erre válaszul Máyerfy kijelentette, hogy „csak kötelességet teljesítettek egyházukkal szemben, és dúsan meg lesznek jutalmazva, ha a növendé19 HMV, 1905. nov. 7. „A Máyerfy-iskola ünnepélyes átadása” Lásd még: VV, 1905. nov. 7. „Iskola-szentelés”; Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRÚ), 1905. nov. 7. „Az áldozat- készség ünnepe - Iskolaátadás az ág. ev. egyháznál” — Kijavítandó az előző évkönyvben, az Evangélikus Elemi Népiskola vonatkozásában megjelent azon mondatrész, mely szerint: „[az] iskola- épületet Máyerffyné [sic!] Ollik Emília adományából építették”. Ez épp olyan megállapítás, mintha mondjuk a Nagy Sándor utcai, egykori Kovács-Küry Református Elemi Népiskola épületének megvalósulását kizárólag Küry Teréziának (1829-1904) tulajdonítanánk, és teljesen megfeledkeznénk Kovács Ferenc (1823-1895) - egyébként református főgondnok - elkötelezettségéről, szerepéről. illetve egyházának tett (végrendeleti) juttatásáról. KOVÁCS István: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei - I. rész. = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2009. Szerk. HERCZEG Mihály, KOVÁCS István, KRUZSLICZ István Gábor, VARSÁNYI Attila. Hódmezővásárhely-Budapest, 2010. 413.

20 CSML HL Tan. ir. II. 1484/1905.-l Magát az iskolaépületet lásd: KRUZSLICZ István Gábor - MÁYER Jenő: Hódmezővásárhely régi képes levelezőlapokon. Budapest, 1999. (A továbbiakban: KRUZSLICZ-MÁYER 1999.) 68. 148. kép. (Második, javított és bővített kiadás: 2003. 72. 160. kép.); Hódmezővásárhely története. II. köt. Föszerk. SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. (A továbbiakban: SZABÓ 1993.) 199. kép.; FRANCISZTINE Molnár Erzsébet: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi népiskolák az 1700-as évektől az 1950-es évekig = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2007. Szerk. KOVÁCS István, VARSÁNYI Attila. Hódmezővásárhely-Budapest, 2008. (A továbbiakban: FRANCISZTINÉ 2008.) 333.

47