A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - BÉRES DEZSŐ: Csomorkányi Pál keserű lelke (Simonka György, 1887-1982)

taníttatni.”5 Ez a közlemény 10 évvel korábban jelent meg, polgári iskoláról ad információt, ám helytálló az analógia, a kérdéses tanévet ebben a szepességi városban tölti, mint cserediák.6 Erről két helyen olvashatunk későbbi írásaiban. Az egyik széppróza.7 A másikat idézem: „... 1905-ben, amikor hetedikes gimnazista voltam Iglón. ... Kassán az iparban és kereskedelemben dolgozó tanoncok antimilitarista eszmék mellett tüntettek. Ez az ifjonti megmozdulás az akkori nagy orosz sztrájkok és bátor lázongások tüzéből nyerte forróságát - s minthogy Igló nincs messze Kassától, s minthogy én a Petőfi- önképzőkör titkára voltam, nagyon érdekelt az inasgyerekek tüntető politikai tette. Nikházi nevű heves Kossuth-párti tanárom megmutatta nekem a Budapesti Napló egyik akkori számát, melyben egy Ady Endre nevű újságíró a gyomorról elmélkedett s arról a legveszedelmesebb nyomorról, amely a gyomorból ered. Ebből vezette le logikusan az orosz forradalmi jellegű sztrájkot, én pedig a kassai tanoncok tüntetését. így tanultam megismerni Ady Endre nevét, elfeledhetetlenül...”8 Sehol nincs utalás, pedig az iglói tanév hozadéka a Szomorú füzek alján című, Szombati Szabó Istvánná és Nagy Ferencet közösen írt, Debrecenben 1909-ben kiadott verseskötet. Ez részéről magabiztosságra vall, hisz ismeretlen az irodalmi életben, nem előzi meg sajtónyilvánosság, kritikus vagy bíztató üdvözlés. Mindössze egy elbeszélését publikálja, azt sem polgári lapban.9 * 11 „... ezek a fiatalok tele vannak gőgös akarással és unalmas színtelenséggel... Simonka György versei érzékiséget és elmélyedéseket akarnak éreztetni. Az érzékisége azonban hazug romantikájú elképzelés, ledér millieut akar rajzolni ... elmélyedése önképzőköri, jambusos, pátoszos filozofálás...”"1 Igaza van Tristan Tzaranak. Felesleges a kritika, mert nem tud objektív lenni. Mindenki szubjektiven létezik, s e szerint van műértő és mű nem értő, minden általános jelleg nélkül. Szombati Szabó István nyolckötetes költő és műfordító, népszerű egyházi szónok; református lelkész lett, Nagy Ferenc lelkésszé avatása után ösztöndíjjal tíz évig az Egyesült Államokban szolgált. Hazatérése után öt kötete jelent meg, Hatvan városában, utolsó állomáshelyén kegyeletes tisztelettel őrzik emlékét. Simonkát elfeledett alkalmi költőként tartja számon az irodalomtörténet.11

A 19-20. század fordulóján Hódmezővásárhely alkotó értelmiségének szűkös, behatárolt az intézményesített működési feltétele, csekély az értő, befogadó közönség is, elégtelen a mecenatúra, döntő a konzervatív vagy éppenséggel idejétmúlt esztétikai ízlés hegemóniája. Aki ezzel nem tudott mit kezdeni, szükségszerűen hagyta el a várost, aki viszont maradt, egzisztenciájáért többnyire magányos harcot vívott. Mint Gonda József. Polgári demokratikus, majd radikális értelmiségi, erőfeszítése akkor vett nagyobb lendületet, mikor 1909. december 19-én Tornyai Jánossal megalakították az Irodalmi és Művészeti Társaságot irodalmi, képzőművészeti, zenei osztályokkal. Simonka is közremű5 Hód-Mezö-Vásárhely, 1895. aug. 11.

6 Az Iglói Ág. Hitv. Ev. Főgimnázium értesítője az 1905-1906. tanévről. Közli FISCHER Miklós. Igló, 1906. 84.

7 Csirkecsokor. Elbeszélés = Független Újság, 1948. aug. 1.

8 Adyra emlékeztünk. Találkozások = Forrás, 1969. márc., 60-62. A Kecskeméten 1969. január 27-én rendezett Ady-emlékesten olvasta föl; Ady cikke: A befőttes-tál = Budapesti Napló, 1905. okt. I. Leilei álnéven.

9 Elozai = Debreceni Főiskolai Lapok, 1908. 13. sz. A közlés időpontja egybeesik érettségi vizsgáival.

ki jQjpi Árpád: „Szomorú fűzek alján.” = Nyugat, 1909. 9. sz. - a Figyelő rovatban.

11 Személyi adatok az Új Magyar Irodalmi Lexikonbó\. Budapest. 2000. II., javított kiadás.

364