A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - BÉRES DEZSŐ: Csomorkányi Pál keserű lelke (Simonka György, 1887-1982)

BÉRES DEZSŐ

CSOMORKÁNYI PÁL KESERŰ LELKE1 (Simonka György - H., 1887. nov. 4. - Bp., 1982. márc. 1.)

„Egy műalkotás soha nem szép rendeletre, objektiven, mindenki számára.

A kritika tehát felesleges, csak szubjektiven létezik, külön-külön mindenki számára, és az általánosítás legcsekélyebb vonása nélkül. "

Simonka költőnek nem, ám világszemléletében dadaista volt. Ez az izmus, mely „kortársa”, Hugo Ball szerint tagolt nyelv, hanghullató, a magánhangzók összevissza bukfenceznek. Nem szabadít fel sok szót. A hagyományosan szerkesztett vers: lehetőség. A lélek megtisztulására. Simonka így építkezik. Nem lázad föl a rímek, hagyományos verslábak diktálta ritmusok rabságában. „Kristó Pista különben velem volt ismételt beszélgetései alkalmával engem is óva (gyerekesen!) intett az értelmes versalkotástól, az ódon formától, a rímtől-ritmustól, de hát én tudom: az angol Butlernek van igaza: »Rím a gondolat evezője, az viszi a hajót előre!« - de különben is: mi közöm lehet nekem a tudatlan és szélhámos mai verselőkhöz, szégyellnék is velük közös kolumnákon előfordulni...”.1 * 3

Apja, Simonka György Torontál vármegyében született. Ebbe a törökök miatt elnéptelenedett országrészbe könnyebb adóteher-viselés, honvédelmi kötelezettség alóli felmentés reményében telepedtek át görög katolikus vallású elődei. 1866-ban költözött haza ősei földjére, házat Újvároson, a Csomorkányi utcában vett (később kegyvesztett fia ál-, majd írói neve innét ered). Davidovics Máriával (~ György földbirtokos leánya, ~ Konstantin görög katolikus pap unokahúga) kötött házasságából született két fia: György és Sándor.4 Vizsgálatom középpontjába ifjabb Györgyöt állítottam.

A magyar szecesszió és szimbolizmus korában telt ifjúsága. A Hódmező-Vásárhelyi állami segélyben részesülő református főgymnasium tanévi értesítőinek sárgult lapjai közük: 1898 őszén kezdi meg ott tanulmányait. Az évente ismétlődő jelentések nyomon követik iskolai előmenetelét. Osztályzatai, jutalmai, díjai, önképzőköri tisztségei, pályamunkáinak címei, műfajai válnak ismertté. Az egyik tanévben „kilépett” bejegyzés áll a neve után. Oka nem itt olvasható.

„Az iglói polgári fiúiskola 1894-ben nyílt meg. Tandíj helybelieknek 4., vidékieknek 5. frt. Vagyontalan szülők gyermekei, ha szorgalmasak, tandíjmentesek, és tankönyveket is ingyen kapnak. Vidékiek tisztességes magánházakban szállásoltatnak el, teljes ellátással, havi 12-15 írtért. Azoknak ajánlják, akik gyermekeiket német nyelvre kívánják

1 JUHÁSZ Gyula: Hódmezővásárhely = Délmagyarország, 1926. szept. 5.

: TZARA, Tristan: Dada kiáltvány 1918 = TZARA, Tristan: A A úr az antifilozófus. Vál. és ford. PARANCS János. Budapest, 1992.

3 Levele Faragó Sándorhoz 1972. december 28-án = Faragó Sándor. Életrajz. Ifj. FARAGÓ Sándor visszaemlékezése édesapjára. Németh László Városi Könyvtár helyismereti gyűjtemény. Kézirat. 276-277.; William Butler Yeats ír költőt idézi; Faragó Sándor: hírlapíró, költő, zenész, karmester (H., 1892. dec. 21. - Keszthely, 1980. jan. 14.); Kristó Pista: Kristó Nagy István irodalom- történész (H.. 1921. jún. 16. - Budapest, 2010. aug. 17.)

4 FEJÉRVÁRY József: Hódmezővásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. Simonka család.

363