A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: Széchenyi István és Hódmezővásárhely (1845-46)
nap, július 17-én fogadta a városi és megyei vezetők tisztelgését,49 majd részt vett a csongrádi társaság ülésén: „Világosan beszélek: ha szabályozni akartok - bele kell nyúlnotok a pénzeszsákba”.50 Ez az, ami legjobban fájhatott a megye potentátjainak. De volt más, rejtett ütközési pont is Csongrád vármegye vezetése és a nemes gróf között. A díszebéden Széchenyi pohárköszöntőt mondott - a maga módján: „Éljen minden jó hazafi, csak egy speciesnek [különleges eset] ne adjon sikert - az ámítóknak, a rossz magot hintőknek”.51 A szomszéd szobában ott függött Kossuth Lajos (1802-1894) portréja. A következő napokon - a tervnek megfelelően - a kanyargó Tisza, s a folyóra „felfűzött” települések végiglátogatása volt a menetrend. Csak megjegyezzük: Hódmezővásárhely nem tekinthető kimondottan Tisza-parti városnak, de a - Petőfi szavaival - „láncát letépő őrült” időnként kedvet kaphatott és kapott is a mintegy tíz kilométerre fekvő házak „meglátogatására” (utalhatunk arra a kőkerítésre, mellyel Vásárhely van kerítve). A Tisza szabályozásának munkálatai 1846. augusztus 27-én kezdődtek. Maga Széchenyi István fordította ki Tiszadobon a kezdetet jelentő első ásónyomnyi földet.52 A közel hatvan évet átölelő, kisebb-nagyobb megszakításokkal szabdalt (például Széchenyi minisztersége 1848-ban, majd a döblingi bezárkózása) szabályozás eredményeként az akkor még „tisztán magyar” folyó (s amely azóta „prüsszögve hordja/ Fékét, s szabályhoz törni kénytelen” - Arany János) 1419 kilométeres hossza 962-re csökkent; s a közismert politikai változásoknak (Trianon és Párizs) köszönhetően immár öt országot érint Romániától Szerbiáig. * * * Tudott dolog, hogy eddig minden kornak megvolt a maga Széchenyi-képe, Széchenyi-kultusza. Az viszont már más kérdés (de az adott korra jellemző), hogy a teljes Széchenyi-müből mikor melyik megvilágítást tartották tetszetősebbnek, ideológiájuknak megfelelőbbnek. Egy vesztett világháború, egy forradalom (1918) és egy proletárállam (1919) bukása után hatalomra került rendszer evidenciaként az 1840-es évek Széchenyiét helyezte előtérbe; a reformer Széchenyi István lett a példakép. Az a Széchenyi, „...akinek eszméi egy évszázaddal korábban a forradalomhoz vezető fejlődést segítették elő, nagymértékben egy ellenforradalmi korszak hőse lett” 49 „A város küldöttsége Weber vezetésével. A megyéé Bene vezetésével. A társaságé Benéével”. Uo. 1116. ™ Uo. '1 Széchenyi itt bibliai példázattal érvelt: „De mikor az emberek alusznak vala, eljőve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé”. Máté evangéliuma 13/25.; SZÉCHENYI: Napló, 1116. DEÁK A. András: i. m. 190-191. A munkálatok kezdetét megörökítő obeliszken a következő szöveg olvasható: „Gróf Széchenyi Istvánnak, a Tisza-szabályozás nagy műve megindítójának, ahol ő maga a munkát megkezdte.” 35
