A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: Széchenyi István és Hódmezővásárhely (1845-46)

lenzék mérsékelt szárnyának tagja.25 A társulat létrejöttét - a jelenkor tudósítója szerint, a kor szokásának megfelelően - díszebéd zárta, amelyen „szívemelők voltak az áldomások”. Széchenyi pohárköszöntője a protokollnak megfelelően zajlott: poharát először is az uralkodóra, majd „szeretve tisztelt nádorunkra”, a kormány azon tagjaira ürítette, „kik őszintén hordják keblükön vérünk nemzeties és alkotmányos felvirágzását”. Végül éltette a „tiszavölgyi lelkes lakosságot” - mint a magyar vérnek legeredetibb törzsökét -, kívánva nekik az „emberi kifej- lés legmagasabb fokának” elérését, erősödését.26 (Másnap a Pesten megjelent „tiszavölgyieknek” megmutatta büszkeségeit: az épülő Lánchidat, és az - azóta felszámolt - óbudai hajógyárat.)

3. A bizottsági elnök első tiszai útja

Széchenyi István tudatában volt annak, hogy terveiben sikert csak akkor érhet el, ha előbb végigjárja a Tisza vidékét: „Lemegyek Tiszahátra” - írta naplójába 1845. szeptember 17-én. Útját megelőzte A. F. Feyne holland mérnök, aki a Wodianer érdekeltség felkérésére már bejárta a folyó mentét.27 Maga a gróf meglehetős aggodalommal készült az útra.28 29

A hódmezővásárhelyi Református Bethlen Gábor Gimnázium könyvtárában megmaradt az a Széchenyi által Pesten, 1845. szeptember 6-án írt levél, valamint az a tervezet is, amelyet Bene József helyettes alispánnak küldött {„Gróf Széchenyi István, mint országos közlekedési bizottság elnöke, folyó 1845-iki őszszel a Tisza vidékén teendő utjának rendsora. Két kocsival; egy hatlovas, és egy négy lovassal. ”). A levélben Széchenyi közli a helyettes alispánnal elnöki kinevezését, valamint azt a kérését, hogy Csongrád vármegyében olyan küldöttséget nevezzen ki, amelyikkel kapcsolatba léphet.27

Széchenyi 1845. szeptember 21-én indult Pestről, 27-én érkezett meg Gyöngyösre. Másnap ment tovább - Eger érintésével - az őt fáklyászenével fogadó Miskolcra. 29-én Szerencsen („Rákóczi régi fészke”) át érkezett Sárospatakra, ahol a kollégium és a város külön küldöttsége köszöntötte. Szeptember 30-án tartotta az első megbeszélést Ung, Szabolcs és Bereg vármegyék küldötteivel; a tárgyalás - Széchenyi szerint - „jól ütött ki”. Ámbár ellenzéke ott is akadt: „A

25 Jelenkor, 1846. ián. 26.

26 Uo.

27 BÁRTFAI SZABÓ: i. m. 111. 364.; Wodianer Móric (1810-1885) bécsi bankár, akinek üzleti tevékenysége Magyarországra is kiterjedt.

2!i „Félek a Tisza-hátra (menni)... Úgy érzem, nem fogom kibírni a tiszai utat”. SZÉCHENYI: Napló, 1845. szeptember 21. 1084.

29 A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtára, Bene József iratai (a továbbiakban: Bene-iratok), 1845. 1. sz.

31