A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: Széchenyi István és Hódmezővásárhely (1845-46)

konzervatívok fáklyászenét akartak adni nekem. Kazinczy Gábor: Ezt ne tegyétek, mert mi máskép fütyülünk”. ’0

A következő hónap első napjai Perbenyiken31 és Vásárosnaményben teltek. Október 5-én Nagykálló volt az állomás („Puszta helység”), majd Debrecen („Sok nagy ház. ízléstelen és színtelen az egész!”), Hajdúnánás és Tiszadob következett. Az utóbbi helyen ismét feltámadt Széchenyiben az aggodalom: „A dobi gáthoz megyünk - ettől várja menekvését az Alföld. Ó, Istenem, nem vagyok-e bolond, gyenge, enervált létemre, ily nagyot merni?”. Tiszadobon nyolcvankét személy részvételével tartott újabb megbeszélést.32 A Hódmezővásárhelyen található „rendsor” szerint október 10-én Szolnok következett, ahol 12-én találkozott a megyei hatóság küldötteivel; innen indult Szegedre. Széchenyi István egy korábbi, más szerkesztésű naplójából tudjuk, hogy Szolnokról indulva, október 13-án Kunszentmárton érintésével érkezett a szentesi szállására. Idézzük a továbbiakat: „14-én Vásárhelyen ebéd, estére Szeged”.33

Széchenyi István 1845. október 14-én először (s tudomásunk szerint utoljára) járt Hódmezővásárhelyen. A város akkor, a maga 32 ezer 400 lakosával, az ország településeinek nagyságrendjében a nyolcadik helyet foglalta el.34 A környéken megfordult ugyan már egyszer: 1823 májusában ezredével Bécsből Bihardiószegre35 tartva, Hódmezővásárhely mellett vonult el (Szeged- Mezőhegyes).36 Neve, eszméinek fontosabb részletei természetesen nem voltak ismeretlenek a korabeli Hódmezővásárhely értelmiségi köreiben sem. Nagy Ferenc jogász könyvei között például megtaláljuk Széchenyi addig megjelent köteteit: a Lovakruli (1828), a Hitelt (1830), a Világot (1831) és a Magyar játékszínrül címűt (1832). 1833-ban alakult meg a városban az „elmék csiszolására” hivatott civil kezdeményezés, a Széchenyi által ajánlott és szorgalmazott kaszinó; társintézményében, az Olvasó Társaságban járatták - az 1842 óta Széchenyi gróf szellemi irányításával megjelenő -Jelenkor című lapot.37

Hódmezővásárhelyi tartózkodásáról vagy időzéséről Széchenyi naplójából nem sokat tudunk meg. De feltételezzük, hogy azt a nevezetes ebédet a Fekete Sasban költötte el, majd a megyei vezetők előtt - akiknek többsége e város szülötte és lakosa volt - szóba hozhatta a bizonyos „pénzeszsákot”, amit nélkülöz30 SZÉCHENYI: Napló 1085.; Kazinczy Gábor (1818-1864) liberális politikus, Zemplén megye egyik ellenzéki alakja.

31 Perbenyik Zemplén megyei község, ma: Pribenik (Szlovákia).

3’SZÉCHENYI: Napló, 1084-1088.

33 Bene-iratok sz. n.; Gróf Széchenyi István naplói. Összeáll. ZICHY Antal. Budapest, 1884. 485.; Széchenyi emlékek, emlékhelyek. Összeáll. SZENTKÚTI Károly, VÉRTES László. Budapest- Nagycenk, 1990. 127.

34 RÁKOS István: A feudalizmus utolsó évszázada (1753-1848) = Hódmezővásárhely története I. Főszerk. NAGY István. Hódmezővásárhely, 1984. (A továbbiakban: Hmv. tört. I.) 455.

35 Bihardiószeg, Bihar megyei község, ma: Diósig (Románia).

36 SZÉCHENYI: Napló, 298.; ÁCS Tibor: Katonaévek = Széchenyi és kora. Szerk. ÉRI István. Budapest, 1991. (A továbbiakban: Széchenyi és kora) 41.

37 IMRE Mihály: A város művelődéstörténete = Hmv tört. I. 698-699.

32