A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók
Az iskola 1960. szeptember 1-jén kezdte meg működését. A település nevét vette fel, Erzsébet Tanyaközponti Általános Iskola néven szerepelt. Később a tanyaközpont elnevezés elvesztette aktualitását, így lett a település neve hivatalosan is Erzsébetté lek, majd egyszerűbben csak Erzsébet. Természetesen az iskola neve is ennek megfelelően változott. Ekkor került a tanyaközpontba Szenté Varga Gergely tanár, aki négy évtizeden keresztül meghatározó egyénisége volt az iskolának és a falunak. Az oktatáson kívül számtalan kulturális és sportrendezvény fűződik nevéhez. Az első két évben két tanulócsoporttal I-1V. és V-VIII. osztályos összevonással dolgoztak, közel 100 fős tanulólétszámmal. A következő években már csak 2-2 osztályt vontak össze, és így sokkal kedvezőbb körülmények között négy tanulócsoportos kis létszámú, részben osztott iskolaként működtek. Ide integrálták a külső-erzsébeti és a répásháti iskolák felső tagozatát, a tanulókat 3—4 km távolságból autóbusszal szállították. 1961-ben egy műhelytermet, 1964-ben pedig egy 6x4 méteres szertárhelyiséget építettek. Az 1965-66-os tanévben az I—III. osztályt Szenté Varga Gergelyné Kálvai Mária, a II—IV. osztályt Nagy Rébék Ferenc tanította. A felső tagozat V-Vl osztályát Kassai Zoltán, a VII—VIII. osztályt Szenté Varga Gergely vezette. Az 1969-70-es statisztika szerint a feladatokat 5 pedagógus látta el. 1972 júliusára az iskola kútja teljesen elapadt. A szülők és a falu lakossága új artézi kút fúrását kérték. A vízhiány nem csak az iskolában okozott gondot, de a tanyaközpont fejlődését is gátolta, lassult az építkezés. Fürdőszobás lakást kellett építeniük, de még ivóvizük sem volt.34 A településen végül új kutat fúrtak, és a vizet társadalmi munkában vezették az iskolához. 1975-től Cseuz Károlyné Hercegi: Erzsébet tanítónő 192 órás iskolára előkészítő óvodapótló, magnós kísérletet vezetett, heti két órában. Ekkor már csökkent a tanulók száma, ezért 1980-ban megszűnt két felső tagozat. Az 1977-78-as tanévben 80 m2-es területet betonoztattak le azért, hogy sáros időben is a szabadban tartózkodhassanak a tanulók, és a testnevelés órát is megtarthassák. A villannyal ellátott intézményben jól képzett pedagógusgárda biztosította a korszerű oktatást. A 80-as években egy napközis tanulócsoporttal bővült az iskola, így a tanulók délutáni szervezett foglalkoztatása mellett az étkeztetést is sikerült megoldani. A nappali tanítás mellett a dolgozók esti oktatása is folyt. Gyakran előfordult, hogy a gyermekek a szüleikkel együtt tanultak. A felnőttek heti három alkalommal (hétfőn, szerdán és pénteken), 17-től 22 óráig ültek az iskolapadokban. 1988-ban egy toldaléképülettel bővült az intézmény, ahol az óvodások nyertek elhelyezést. Az iskola 1960-tól 1987-ig a Külterületi Iskolák Igazgatóságához tartozott, majd a szikáncsi Külterületi Általános Művelődési Központhoz integrálták. 2000. június 24- én, az iskola fennállásának 40 éves évfordulóján a kiállítás, a tanulók ünnepi műsora, a visszatekintő elemzés hűen tükrözte azt a fejlődést, amelyet a korszerű oktatás-nevelés megvalósítása érdekében az elmúlt négy évtizedben elértek. Számítógépekkel, internetcsatlakozással, multimédiás CD-kkel, fénymásológéppel, fax- és telefonkészülékkel rendelkeznek. A Közoktatási Koncepció szerint a 2007-2008. tanévtől kezdődően az iskola nem tagintézmény, hanem telephelyként kapcsolódik a Móra Ferenc Külterületi ÁMK-hoz. A Közgyűlés határozott arról is, hogy, hogy az általános iskolai nevelést-oktatást alsó tago34 CSML HL Müv. Oszt. ir. '5.333-2/1972. 289
