A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók

Az iskola 30 év alatt tönkrement. A nedvesség miatt egészségtelenné vált a tanterem és a szolgálati lakás is. Draskovits Pál tisztiorvos javaslatára az egészségtelen tanítói lakásból Hagymássy Ilona kiköltözött. Levelet intézett Gregus István igazgatóhoz, aki a polgármestert kérte a tanterem és a tanítói lakást mielőbbi lakhatóvá tételére.

1942-ben 48 mindennapi és 20 ismétlő tanulója volt az intézménynek, amelyben gazdasági továbbképzés is folyt. Az iskola tábori kórházként is funkcionált. 1945. március 17-én Hagymássy Ilona tanítónő jelentette, hogy az iskola tantermének és lakásának ajtaját felfeszítették, deszkáit összetörték, házilag nem lehet megjavítani.

1948-tól kéttanerős lett az intézmény. Az 1961-62-es tanévben a 42 gyermek egy tanteremben, két csoportban váltakozva tanult, villanyvilágítás nélkül. Ekkorra a folyosót tartó faoszlopok és -gerendák elkorhadtak, életveszélyessé váltak.Az iskola 1963—64-töl a IV. külterületi körzetet képező Szikáncs Tanyaközponthoz került. A felső tagozat létszáma 15 főre csökkent, ezért a felettes szervek tervbe vették a körzetesítést. A tanulókat az Erzsébet tanyaközponti, illetve a Szikáncs tanyaközponti iskolába irányították. Halmi Imre igazgató a következőt jelentette: ,,A körzeti iskola a gyerekeknek 2- től 5 km-re van. A beszállítás csak kocsival lehetséges, jó idő esetén kerékpárral is, mivel a Csókási iskola földes út mellett van. Az alsó tagozat működésére előre láthatólag még szükség lesz a tanyák lebontásáig.”12 13

Az 1968-69-es tanévben már csak 8 gyermek iratkozott be. Az 1970-71-es tanévben az I-IV. osztályban összesen 7 tanuló járt. A következő két évben még tovább csökkent a létszám, ezért 1973. szeptember 1-jével bezárták az iskolát. 1974. október 16-án értékesítették az épületet.

Száz éve épült a Csomorkányi Elemi Népiskola

A református egyház népiskolai értesítője szerint Belső-Csomorkányon már 1893- ban működött 32 tanulóval egy iskola, ahol Fazekas Sándor tanított. 1897-ben a törvényhatóság Tóth Imrétő1 bérelte az iskola és a tanítói lakás céljára használt épületet. 1898-ban ismét szerződést kötöttek a tulajdonossal, és továbbra is Fazekas Sándor tanított. Külső-Csomorkányon nem volt sem egyházi, sem községi iskola, csak ún. zugiskola működött. Ebben az időben kérte Herczegh István a népoktatási törvényre hivatkozva a városi tanácsot egy községi iskola felállítására, mivel a csomorkányi határrészen a tankötelesek száma meghaladta a 30 főt. „Az érdekeltek iskola helyiségéül a régi csomorkányi zugiskola céljaira szolgált Hidy Lajos-féle épületet ajánlották fel, amelynek a Csomorkányi út felöli fő része kovácsműhelyül szolgált s annak belső végében lett volna az iskola elhelyezendő.”14

A helyszíni szemlén résztvevők az épületet nem találták megfelelőnek. A városi tanács több ízben kérte a közgyűlést, hogy legalább egy bérelt épületben induljon meg a tanítás. Az 1902. június 4-ei iskolaszéki ülésen ismét felmerült az építkezés, de a templomrom melletti területet több okból is elvetették: kevés a gyerek, vizenyős a terület és észak felől nincs út, amin megközelíthető lenne az iskola. Az 1902-03-as tanév tanköteles gyermekeit Tereli Gyula iskolai felügyelő írta össze, szám szerint 78 főt. A közgyűlés még ekkor sem rendelte el az iskola megnyitását.

12 CSML HL Müv. Oszt. ir. 183-2/1962.

13 Uo. Ktilt. ált. isk. ir. A IV. körzet iratai, 178/1961.

14 Uo. Hódmezővásárhely város főispánjának iratai, Bizalmas iratok, 65/1902. 282