A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók

Az 1903-ban megkötött államosítási szerződés után a tanyai iskolák, egy kivételével, már állami iskolaként kezdték meg működésüket. Új iskolai körzeteket állapítottak meg. Ekkor az emberek abban reménykedtek, hogy belátható időn belül Külső-Csomorkányon is megnyílik az iskola. Három év múlva, 1906-ban el is indult a tanítás egy bérelt épületben Bibó Endre tanító vezetésével. Még ebben az évben Tatár Sámuel és neje, Török Julianna 800 négyszögöl földterületet adományozott iskola céljára. 1907-ben Imre Péter tanította a beírt 43 gyermeket, 1908-ban pedig Gyömörey Alfonz lett az 53 növendék tanítója. 1909-ben kimondták az iskolaépítést.15

1910- ben végre felépült típusterv alapján a várva-várt iskola a csomorkányi templomrom szomszédságában, egy 800 négyszögöles telken, a vasúttól 6, a várostól pedig 17,5 km-re. A tanítás december elején kezdődött.16 Az új iskola falait préstéglával borították, a tantermeket négy ablak világította meg. A nyugati fekvésű épület tantermének hossza 9,55 m, szélessége 6,5 m, magassága 4 m volt. Az iskola a vidék legmagasabb pontjára épült. A tanító, Márkus Rudolf kétszobás lakást kapott konyhával, kamrával, pincével, az udvaron melléképülettel és nyári sütőkemencével. Az avatóünnepségre 1910. október 8-án került sor.

1911- ben Moldvay Sándor került az iskolához, akit később a külterületi iskolák igazgatójává választottak. Amikor 1917-ben bevonult, rövid időre Simon Olga vette át az iskola vezetését. Ezután a román megszállás évei következtek, 1920-ban Lukács Ilona tanította a 62 csomorkányi gyereket. 1922-ben Szöllősi Sándor tanító elé 59 mindennapos és 14 ismétlő tanuló járt. 1923—28-ig Rokk József [ak\ később Rényitt magyarosította a nevét) oktatta a gyermekeket. 1927-ben ide helyezték Tóth Etelkái, így kéttanerős lett az iskola, de a következő évben Lencse Mózes egyedül tanította a 26 mindennapos és 24 gazdasági továbbképzős növendéket.

Az 1929-30-as tanévben ismét kéttanerős lett az iskola, majd 1930-32-ben Gaál Károly egyedül tanított. 1932-ben Farkas László tanító segítségével oktatták a 68 növendéket. Ekkor Gaál Károlyt elhelyezték, Farkas László pedig egyedül tanított 40-50 gyereket. Az ő kedvéért építtetett a szomszéd birtokos Belsőkutason egy iskolát. 1937- ben Porcsalmi Mária került az iskolához, aki 1940. február végén férjhez ment és állásáról lemondott. Új tanítót nem kaptak, ezért a tanévet nem tudták befejezni. 1941 őszén került az iskolához Kóródy Géza, aki a második világháború végéig itt tanított. Győri Jánost helyettesítette, aki október 8-án kapta kinevezését, de már 17-én katonai szolgálatra hívták.

1946-tól Samu József tanított, majd 1948-ban Németh Lajost helyezték az iskolához, aki már 71 növendéket oktatott. A magas tanulólétszámra való tekintettel az 1951-52-es tanévben még egy tanító, Katona István került az iskolához.

1953-ban a képesítő vizsga előtt álló fiatal pedagógus, Herczeg Mihály nyert beosztást, aki a tanulás mellett egy éven keresztül reggel 8-tól délután 3-ig egyedül tanította az I—VIII. osztályos növendékeket. Közben egy félévre Bodzáspartra vezényelték. Amikor visszakerült, találkozott az időközben Csomorkányra helyezett fiatal tanítónővel Juhász Nagy Máriával, akit később feleségül vett. 1964 őszén a városban kaptak állást, a helyüket pedig két képesítés nélküli tanítóval töltötték be. A szolgálati lakásba Fekete Nagy László költözött, Bereczki Imre pedig motorral járt ki.

15 Pmj. 1909. 14.

16 Hódmezővásárhely Törvényhatósági Joggal Felruházott Város polgármesterének jelentése az 1910. évről. Hódmezővásárhely, 1911. 10.

283