A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ÉVFORDULÓ - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A vásárhelyi olvasókörök alapítója. 200 éve született Szamecz András

fém!”18 Egyébként Kossuth, illetve Szekfű információi Szamecz választási bizottsági elnökségét illetően nem pontosak, mert 1872 nyarán nem az olvasóköri elnök, hanem az a Dósics Péter volt a testület vezetője, aki 1849 után tanácsnokként működött Vásárhelyen.19

A korábbi nemzetőr 1865-től 1883-ig városi tisztviselő is volt: kórházi gondnokként működött. Az akkori közgyűlés 1865. április 24-én nevezte ki. Ezen munkáját is köz- megelégedésre végezte. A levéltárban fellelhető, erre az időszakra eső betegfelvételi jegyzőkönyvek és számlák jórészt az ő keze nyomát viselik. Az első években a betegek élelmezésének összeállításáért is ő felelt, a meglehetősen korlátozott személyi feltételek miatt.20 Ennek érdekében a polgármester 1876-ban szerződést kötött Fürst Emánuel szabadkai élelmezési vállalkozóval a kórházban ápolt betegek élelmezésére és ruháik tisztíttatására. 1877-ben már volt ápolónője a kórháznak, amely 1880-ban a Wlassics utcáról a Serház térre költözött.21 Szamecz lemondását magas korával (hetvenhárom éves volt ekkor), illetve egyéb, „itt fel nem sorolható körülmények közbejöttével” indokolta. Annak ellenére döntött a távozás mellett 1883. november 23-án, hogy egy évtizeddel korábban a törvényhatósági közgyűlés életfogytig terjedő hatállyal választotta meg a tisztségre. Lemondása után id. Kádár Sándor (1828-1910) 1848/49-es honvéd őrmester pályázat útján nyerte el a tisztséget, aki 1884. január 1-jén már munkába is állhatott.

A kiegyezést követően Szamecz nem pusztán olvasóköröket hozott létre, hanem egyéb, közhasznúnak számító társulatok alapításában is részt vett. így például 1871-ben többedmagával tűzkárbiztosító intézetet szeretett volna létrehozni, amelyet 1872-ben a belügyi tárca nem engedélyezett, vagy 1873-ban egyik kezdeményezője a Sziksósfürdő- és Színházépítő Társaságnak.22 23 Ez az egyesület sem működött sokáig, mert alapszabálya szintén nem kapott minisztériumi jóváhagyást.24

Szamecz András egyházalapítóként is maradandót alkotott. Dávid Ferenc késői utódaként - igaz, csak Vásárhelyen - megalapította az unitárius egyházat, amely eddig még nem működött a városban. Az alapítók között találjuk Szameczen kívül azonos nevű fiát, a Megyelka, Figura, Benczúr, valamint a Horemusz iparoscsaládokat, és Hermann Béla városi tisztviselőt hozzátartozóival együtt. Valamennyien az evangélikus egyházból léptek ki.25 Az alapításnál segédkezett kövendi Nagy Tamás (1849-1887) tanító, lap18 KRUZSLICZ István Gábor: i. m. 28-29., 32.; SZEKFŰ Gyula: Az öreg Kossuth 1867-1894 = Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. II. köt. Budapest, 1952. 394.; VARSÁNYI Péter István: Kossuth Lajos és a vásárhelyiek a dualizmus korában (1872-1903). (Vásárhelyi Téka, 17.) Hódmezővásárhely-Budapest, 2006. 25.

19 A korabeli választási hirdetményt ld. VARSÁNYI Péter István: i. m. 20.

20 OROSZ Sándor: A városi kórház története = Hódmezővásárhely thjf. város „Erzsébet” közkórházának 1905—30-iki évkönyve. Hódmezővásárhely, é. n. 14.

2' Uo. 15.

22 CSML HL Hódmezővásárhely Város Törvényhatósági Bizottságának iratai, 483/1883. Szamecz András lemondó levele és Kádár Sándor pályázata. A fentiekből kiderül, hogy Szamecz - a Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon 201. oldalán közöltekkel ellentétben - nem 1870 és 1890, hanem 1865 és 1883 között volt kórházi gondnok.

23 Uo. Tan. ir. Iktatókönyvek, 1872, 1873.

24 Uo. Tan. ir. 5293/1884.

25 A Hmvhelyi Ág. Ev. Egyház presbitériumi jegyzőkönyvei szerint a vita már 1878-ban elkezdődött az elöljáróság és néhány presbiter között több kérdésben, például a hívőktől beszedett pénzek állítólagos elsikkasztása, valamint az új iskolaépület építése kapcsán. A végleges egyházszakadás 1879 tavaszán már visszavonhatatlannak látszott. Az esperes a béke helyreállítását szerette volna, 270