A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
ÉVFORDULÓ - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A vásárhelyi olvasókörök alapítója. 200 éve született Szamecz András
szerkesztő is, aki a város első unitárius hitű lakosa volt 1875-től.26 A közösség évekig csak néhány családból állt. 1890-ben csatlakozott az unitáriusokhoz a korábban római katolikus Kovács József (1830-1927) téglagyáros, függetlenségi párti politikus, akinek jelentős anyagi segítségével 1891-ben elemi iskolát, 1910-ben templomot is emeltek a Völgy utcában.27 Szamecz András 1883-ban a helyi függetlenségi pártelnökségtől is megvált. Helyét a nála húsz évvel fiatalabb téglagyáros, törvényhatósági bizottsági tag, Kovács József vette át, aki a dualizmus végéig méltó utódja volt az „olvasókörök atyjának” a negyvennyolcas hagyományok ápolása terén.28 Kovácsnak, aki az unitárius egyház városi főgondnoki tisztségében is váltotta Szameczet, a kétszintes háza még ma is áll a Hősök terén, a Városháza mellett. Síremléke az unitárius temetőben található. Szamecz András az 1890-es évekre jelentősen elszegényedett. Egyetlen fontosabb jövedelmi forrása az országos honvédegylettől kapott évi 20 forintos segély maradt. Jellemző volt rá, hogy egy-egy nemes ügy érdekében feláldozta teljes vagyonát, mint ahogy azt tette 1848-ban a Bercsényiről elnevezett szabadcsapat megszervezése érdekében, az olvasóköri mozgalom elindításáért, a Kossuth-kultusz ébrentartásáért, a 48-as eszmék propagálásáért, valamint az unitárius egyház megszervezéséért. Idős kora miatt eredeti szakmáját sem tudta folytatni, gyermekeinek többsége is meghalt. Az olvasókörbe sem tudott eljárni; az utolsó időszakban az alelnök vezette le a választmányi üléseket és a tisztújító közgyűléseket. 1894-ben, mint a Hódmezővásárhelyi Honvédegylet elnöke, 120 forint anyagi segítségért fordult a Városi Tanácshoz. A támogatás a honvédegyletnek a Kossuth Lajos temetésére a fővárosba utazó 10 tagja számára kellett. Március 24-én Szamecz megjelent e célból a hivatalban, ahol benyújtotta kérelmét a tanácshoz, melyet az elfogadott, és intézkedett a 120 forint kiutalásáról.29 Míg a március 28-án tartott torinói gyászszertartáson Endrey Gyula (1856-1913) országgyűlési képviselő, Baksa Lajos (1856-1916) polgármester, valamint Kapeller Antal (1825-1906) árvaszéki ülnök képviselte a várost, addig az április 1-jei budapesti temetésen legkevesebb 150 vásárhelyi polgár (köztük a törvényhatósági bizottság tagjaként Szamecz András) vett részt.30 A gyászszertartás utóhatásaként az apja halálát követően Magyarországra visszatelepült Kossuth Ferenc (1841-1914) elhatározta, hogy hálából felkeresi azokat a településeket, melyek küldöttséggel képviseltették magukat a torinói gyászszertartáson, illetve a budapesti temetésen. A függetlenségi párt frissen megválasztott elnöke - ahová hívták - mindenhol nagyhatású beszédben köszönte meg a részvétnyilvánításokat. Hódmezőváde a két tábor közötti - már-már tettlegességig fajuló - ellentéteket nem lehetett elsimítani. A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközösség először a kolozsvári egyház fiókszerveként működött 1879. április 14-től. 26 BÉRES Dezső: [Kövendi] Nagy Tamás = Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szeged, 2002. 129-130. 27 Az unitárius egyházról ld. bővebben: ÁGOSTON József: A hódmezővásárhelyi unitárius egyház története. Budapest, 1936. 28 VV 1883. jún. 21. A helybéli függetlenségi párt. Szamecz tiszteletbeli elnök maradt. 29 A jegyzőkönyvet és az április 10-én, a tanácstól kapott pénz felhasználásáról készített jelentést Id. CSML HL Tan. ir. II. 2561/1894. Egyébiránt Szamecz - a saját felelősségére felvett - 120 forintból csak 43 krajcárral nem tudott elszámolni. 20 VV 1894. márc. 22. A hírlap márciusi és áprilisi számai részletesen foglalkoznak Kossuth Lajos búcsúztatásával és annak vásárhelyi vonatkozásaival. 271
