A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - KOVÁCS SZABINA: A sámsoni vendégfogadó és környéke
dónk a malom közelében, mellett helyezkedett el, és minden bizonnyal, legalábbis a Károlyi árvák vagyonösszeírása ezt állítja, attól északi irányban. Valahol a mai omladozó Családi tanya környékén kellett lennie. Sajnos mára se vendégfogadó, se kettős szárazmalom, se papiak, se iskola nem maradt. Nyoma sincs ezeknek az épületeknek. Helyükön mindent beborító erdő, bozót és gyom burjánzik. A fogadó megsemmisülésének körülményeiről semmit sem tudunk, utolsó információnk felőle 1826-ból13 származik. A vendégfogadó nem volt elhanyagolható méretű. Terjedelmes épület lehetett, melynek téglaalapra épített vályogkerítését gróf Károlyi Józsefné gróf Wartenbergi Waldstein Erzsébet özvegysége idején építtette 1804-ben.14 A fogadó helyiségei: „Vágynak benne 1 folyosó, 1 konyha, 1 Bor ivó, 1 kortsmáros, 1 Vendég Szobák, Kamara, Pintze, Árnyék szék által ellenében Kotsi állás, az Udvaron kívül egy itató Kút”.15 A vendégfogadó folyosója a leltár szerint kilenc kőlábon, zsindelyfedél alatt állt, az alja földből tapasztott, felül deszkázott volt. A konyha a folyosóról nyílt egy festett, duplaszárnyú fenyőajtón keresztül. Az ajtó felett üvegablakokat találhattunk, melyek a megfelelő világítást szolgálták. A konyha téglázott, felül deszkával padolt volt. Benne egy főzőhely, fenyődeszkával elrekesztve. A főzőhelyen téglatüzhely állt boltíves téglakémény alatt. A konyha keleti oldalán az ajtó feletti ablakhoz hasonló ablak szolgált a világosság biztosítására. A borivó helyiséget a konyhából fűtötték, onnan is nyílt. A borivónak saját, fenyőfakorláttal keretezett, földből készült kemencéje volt, valamint három darab, négyfelé nyitható üvegablaka. Az ablakokat kívülről festett deszkatáblák védték. A helyiség alját deszkával padolták, a plafonját szintén. A kocsmáros szobája a konyha jobb oldalából nyílt festett és faragott deszkaajtón keresztül. Ezt a helyiséget is a konyhából fűtötték. Két darab, négyfelé nyíló üvegablaka volt. Az egyik, a puszta felőli ablakon festett deszka „toló tábla” volt található. A helyiség alul és felül „deszkával padolt” volt. A pince a kocsmáros szobájából nyílt egy deszka ajtón keresztül, és az umbitusról (oszlopos, egyik oldalán nyitott folyosó, tornác) szintén nyílt a pincébe egy kétfelé nyitható fenyőajtó, „ahol a borok leeresztődnek”. A gátorba (a pince boltozott előterébe) 13 fa lépcsőfok vezetett, benne két vakablak deszkapolcokkal ellátva. A pince boltíves volt, szelelőablakokkal, benne 300 akóra való két sor ászokfa. Kiszámolhatjuk, hogy a 300 akó 16 290 liternyi kapacitást jelentett.16 A vendégszobáról a következő információkkal szolgál a leltár: a „külső ambitusról” nyílott egy dupla, festett fenyőajtón keresztül egy „belső ambitus”, ahonnan a belőle nyíló vendégszobát fűtötték. E „belső ambitus” téglázott, felül 11 OL P 392 214. d. 63. pagina, Kőt Levél. i4CSMLSZLKÁV 3. 15 Uo. 16 1 magyar akó = 54,3 liter. 21
