A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - KOVÁCS SZABINA: A sámsoni vendégfogadó és környéke

deszkával padolt volt, benne egy kőből épített kémény. Ebből nyílt a vendégszoba egy festett, faragott fenyőajtón keresztül, mely fölött szintén kétfelé nyíló üvegablak szolgált a világításra. A vendégszobában közönséges földkályha állt. A kamra szintén a külső tornácról nyílt kétfelé nyíló, festett fenyőajtón keresztül, mely fölött üvegablakot találhattunk. A kamra alját 1813-ban téglával kirakták, fölül deszkázott volt. Az árnyékszéket az épület déli végén találhattuk az „annya fedélnek foglalatjában”, két székre, alul téglázott, felül deszkázott helyiségben. A padlásra az árnyékszék mellett 13 lépcsős fenyőgarádicson lehetett feljutni. A padlás közepes állapotú 1807-ben a leltár szerint, a két vége deszkázott, hat szelelőrblaka van. A „kocsi állás” tégla alapon épült vályogfalakra, a kapu felett pedig a teljes magassága téglából rakott. Zsindelytetős, négy szelelőablakkal. Belül félig pa­dolt. A fedelet 6 téglaoszlop tartja. 40 lóra való zabló (a fogatolt jószág etetésére szolgáló berendezés) található benne. Déli és északi végén is kétfelé nyíló, fe­nyődeszkából készült, tolózáras, magas kapukkal rendelkezett. Az északi kapu felett volt „széna hányója”.17 A vendégfogadót tágas udvar vette körül, amely téglaalapra épített vályogfalakkal volt bekerítve. 528 négyszögölnyi kiterjedésű udvaráról tesz említést a vagyonleltár,18 ami 1899 m2-nyi területet jelent. Ez nagyjából egy átlagos sámsoni telek mérete másfélszer. Mindez téglaalapon vályogfalakkal körbekerítve, északi és déli oldalán két impozáns nagykapuval. A vendégfogadó nem tévesztendő össze a sámsoni vagy nagyhajlási csárdá­val, mely korábbi keletű, kisebb, egy kissé északabbra helyezkedett el, és amely­ről ugyanez a leltár, a Károlyi árvák vagyonleltára részletesen beszámol.19 20 A vendégfogadó egyértelműen rangosabb, előkelőbb hely és újabb is, mint a csár­da, ez már az 1807-es leltár szövegéből is kirajzolódik. A sámsoni vendégfoga­dót a tulajdonosok: a Károlyi grófok - rendszerint háromévente - haszonbérbe adták: ,,a’ hol is a’ Méltoságos Uraság maga méreti az Italokat, a’ Kortsmáros fizett a’ konyha és állás árendában esztendőnként 45 forintokat Kinek is a’ Vá­sárhelyi Szállás földek között vagyon engedve V2 sessio211 Kaszálló”.21 Bérleti díja tehát 45 forint volt egy évre 1807-ben. Az 1818. évből való bérleti szerződés 3 évre szól. Ponery [?] János nevű bér­lővel köti a tulajdonos 1818. Szent György napján.22 A tulajdonos ekkor: Wartenbergi gróf Waldstein Emanuel. Károlyi József, Sámson korábbi birtokosa - a 4. generáció a falunkat bíró Károlyiak sorában, a birtokszerző István déd­unokája - 1803-ban, mindössze 35 évesen életét vesztette Bécsben egy párbaj­17 CSML SZL KÁV 3-7. 18 Uo. 7. 19 Uo. 52-56. 20 Telek (lat.). 21 CSML SZL KÁV 8. 22 OL P 392 214. d. 63. pagina, Sámsoni Vfogadó eránt Ponery Jánostól 818- esz. Sz: György napkor kezdve három esztendőkre tett Contractus [=szerződés], 22

Next

/
Thumbnails
Contents