A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - KOVÁCS SZABINA: A sámsoni vendégfogadó és környéke
deszkával padolt volt, benne egy kőből épített kémény. Ebből nyílt a vendégszoba egy festett, faragott fenyőajtón keresztül, mely fölött szintén kétfelé nyíló üvegablak szolgált a világításra. A vendégszobában közönséges földkályha állt. A kamra szintén a külső tornácról nyílt kétfelé nyíló, festett fenyőajtón keresztül, mely fölött üvegablakot találhattunk. A kamra alját 1813-ban téglával kirakták, fölül deszkázott volt. Az árnyékszéket az épület déli végén találhattuk az „annya fedélnek foglalatjában”, két székre, alul téglázott, felül deszkázott helyiségben. A padlásra az árnyékszék mellett 13 lépcsős fenyőgarádicson lehetett feljutni. A padlás közepes állapotú 1807-ben a leltár szerint, a két vége deszkázott, hat szelelőrblaka van. A „kocsi állás” tégla alapon épült vályogfalakra, a kapu felett pedig a teljes magassága téglából rakott. Zsindelytetős, négy szelelőablakkal. Belül félig padolt. A fedelet 6 téglaoszlop tartja. 40 lóra való zabló (a fogatolt jószág etetésére szolgáló berendezés) található benne. Déli és északi végén is kétfelé nyíló, fenyődeszkából készült, tolózáras, magas kapukkal rendelkezett. Az északi kapu felett volt „széna hányója”.17 A vendégfogadót tágas udvar vette körül, amely téglaalapra épített vályogfalakkal volt bekerítve. 528 négyszögölnyi kiterjedésű udvaráról tesz említést a vagyonleltár,18 ami 1899 m2-nyi területet jelent. Ez nagyjából egy átlagos sámsoni telek mérete másfélszer. Mindez téglaalapon vályogfalakkal körbekerítve, északi és déli oldalán két impozáns nagykapuval. A vendégfogadó nem tévesztendő össze a sámsoni vagy nagyhajlási csárdával, mely korábbi keletű, kisebb, egy kissé északabbra helyezkedett el, és amelyről ugyanez a leltár, a Károlyi árvák vagyonleltára részletesen beszámol.19 20 A vendégfogadó egyértelműen rangosabb, előkelőbb hely és újabb is, mint a csárda, ez már az 1807-es leltár szövegéből is kirajzolódik. A sámsoni vendégfogadót a tulajdonosok: a Károlyi grófok - rendszerint háromévente - haszonbérbe adták: ,,a’ hol is a’ Méltoságos Uraság maga méreti az Italokat, a’ Kortsmáros fizett a’ konyha és állás árendában esztendőnként 45 forintokat Kinek is a’ Vásárhelyi Szállás földek között vagyon engedve V2 sessio211 Kaszálló”.21 Bérleti díja tehát 45 forint volt egy évre 1807-ben. Az 1818. évből való bérleti szerződés 3 évre szól. Ponery [?] János nevű bérlővel köti a tulajdonos 1818. Szent György napján.22 A tulajdonos ekkor: Wartenbergi gróf Waldstein Emanuel. Károlyi József, Sámson korábbi birtokosa - a 4. generáció a falunkat bíró Károlyiak sorában, a birtokszerző István dédunokája - 1803-ban, mindössze 35 évesen életét vesztette Bécsben egy párbaj17 CSML SZL KÁV 3-7. 18 Uo. 7. 19 Uo. 52-56. 20 Telek (lat.). 21 CSML SZL KÁV 8. 22 OL P 392 214. d. 63. pagina, Sámsoni Vfogadó eránt Ponery Jánostól 818- esz. Sz: György napkor kezdve három esztendőkre tett Contractus [=szerződés], 22
