A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek. A rézműves
üstök) megmunkálását a fakalapácsokkal, a sulykokkal kezdik kialakítani (nagyolni) a rézlemezből, ilyenek a dübörgető kalapács, az oldalsulyok, a fenéksulyok és a domborítósulyok. Amikor kialakul a réztárgy nagyolt alakja, akkor következnek a finomabb kalapálások. Ezekhez a fémfejű kalapácsok sokaságát használta. A nagyobb súlyú (3-4 kg) kovácsoló kalapácsot, más néven: pörölyt a vastagabb rézlemezekhez, a kisebb, 1-2 kg-os kézikalapácsot, vagy félkézverő kalapácsot a vékonyabb, finomabb megmunkálásokhoz használta. Használt még mélyítőkalapácsot, bővítőkalapácsot, keresztkalapácsot, oldalkalapácsot, szegő- kalapácsot, terjengető kalapácsot, domborítókalapácsot, horgasztókalapácsot és csöndes kalapácsot. A rézlemez hidegen munkálható, de egy idő után elveszti lágyságát, ezért izzítani, lágyítani kell. Ehhez öntöttvasból készült kovács kohót használt a mester, sokáig lábbal hajtós fujtatóval. Később ezt felváltotta a villanymotoros légbefújó. Mikor vörösen izzik, hűtőkádba, hidegvízbe nyomják, vagyis elhűtik. Ezután újra formázható, kalapálható, míg újra rideggé nem válik. A többi apró, de fontos szerszámok, eszközök: a rézlemez hidegvágásához lemezvágó ollók, fém- és drótfogók, pontozók, fémkörzők, rajzdrótok, lemezszorí- tók, lyukasztók, szögmérők, kaparok, cinolvasztó tégely vagy cinező kanál, forrasztópáka, re szelők, csavarok, szegecsek, dörzsölő bőrök stb. Szerszámait vásárolta, elörökölte mesterétől, cserélte, de sok szerszámát, segédeszközét maga kísérletezte ki és készítette el. Bodrogi Lajos szakmáját attól a Hajdú Lászlótól tanulta, aki a Szászországból idekerült Engelthaller rézműves családtól sajátította el a szaktudást. Bodrogi Lajos bácsi is ismerte a rézművesség német szakkifejezéseit, de már csak ritkán használta, ezért ebben a tanulmányban eltekintünk ezektől. A réz megmunkálása Egy pálinkafőző elkészítése mindig az alaposan átgondolt tervezéssel kezdődik. Számításba kell venni a főző- és finomító üstök számát, nagyságát, elhelyezkedését. Egy-egy település vagy városrész környékén lévő gyümölcsösök nagysága, és az onnan beérkező legtöbb cefremennyiség határozza meg a felépítendő, vagy bővítésre szoruló szeszfőzdék kialakítását. A főzőüstök általában 100-500 literesig, a finomító, kisüstök pedig 50-150 literesig készülnek. Ezek egymáshoz párosítása is egyenes arányban történik. A kétféle üstöt páracsövekkel, hűtőtartályokkal, alszeszgyűjtőkkel, szívó- és nyomócsövekkel egészítjük ki, ezek adják a teljes szeszfőzdéi rendszert. Egy teljes berendezéshez legalább 18 mázsa réz (rézlemez, rézcső, forrasztóanyagok stb.) kerül bedolgozásra. Ha megvan az üst (üstök) nagysága, következik a rézlemez kiválasztása. Egy háromszáz literes üsthöz a hárommilliméteres rézlemezt vesszük, a kisebb üsthöz vékonyabbat, a nagyobbhoz vastagabbat használunk. Régen forgalmaztak kerekre formázott üstfeneket is - a sálát -, a második világháború óta csak az 1000x2000-es réztáblákat lehet beszerezni, különböző vastagságban. A rézlemez 192
