A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek. A rézműves

nyékét, kézi permetezőket, később réz vízmelegítőket árultak és felvették a ren­deléseket, sőt kisebb javításokat is elvégeztek. Amikor letelt a hároméves inaskodás és letette az inasvizsgát az ipartestületi bizottság előtt, felszabadulása után segédként mestere műhelyében dolgozott tovább. Ekkor már önálló munkákat végzett, egy-egy munkadarab elkészítését az elejétől a végéig. Hogy más mesternél is tanuljon, átkerült a rézművességet Vá­sárhelyen megalapító Engelthaller család - akkor már Szegeden lévő - műhe­lyébe. 1938-ban leteszi a rézműves mestervizsgát, amelyen vizsgamunkaként szesz­főzdéi berendezést kellett a szigorú vizsgabizottság előtt elkészítenie. Ugyaneb­ben az évben összetársul egykori inastársával, Kovács Lászlóval és az ő Makói országúti házában nyitják meg közös műhelyüket. 1940-ben üzlettársát behívják katonának, és az akkor Magyarországhoz visszakerülő Észak-Erdélybe vezény­lik; ekkor úgy döntenek, hogy a közös telepet megszüntetik. Bodrogi Lajos ek­kor építi fel önálló rézműves műhelyét a Makai utcai szülői ház udvari részében, az utca felöl pedig - javarészt saját maga - felépíti háromszobás, előszobás, konyhás és fürdőszobás házát. Ebben az évben ismerkedik össze Sipka Lídiával, akivel sokszor összetalál­koztak a Lelei úton, hiszen mindkettőjük családjának arrafelé volt a tanyája. A találkozásoknak barátkozás, a kísérgetésnek szerelem, annak pedig életre szóló házasság lett a vége. Néhány hónapja jártak együtt, amikor hirtelen behívták katonának és kivitték a keleti frontra. Fél év múlva, 1941 karácsonyára hazaen­gedték, ekkor kérte meg Licuska néni kezét, és a következő év februárjában megesküdtek. A lakodalmat Lajos bácsiék új, tiszta, korszerű házában tartották, és ide is költözött az ifjú pár. Fiatal feleségének készítette első díszmunkáját: egy virágokkal kivert vázát, természetesen rézből. Egykori társa, Kovács László - aki még mindig Erdélyben szolgált - megrendeléseket szerzett számára, teljes pálinkafőző rendszereket kellett építenie Észak-Erdély különböző helyein. Négy teljes szeszfőzdéi berendezést készített el Szilágynagyfaluban, Zilahon, és két Kolozsvár környéki településen 1942^43-ban. Akkoriban váltották fel a régi jó házi kisüsti pálinkafőző készségeket az újrendszerű, zárt, szeszmérős lepárló berendezések Erdély-szerte. Annak ellenére, hogy Bodrogi Lajosnak ezek voltak az első önállóan készített szeszfőzdéi, évek múltán is köszönték és dicsérték munkáját. 1943-ban születik első lányuk, Ibolya. Negyvennégy nyarán újra be­hívják katonának, Csongrádra. Az előretörő orosz támadások miatt egyik napról a másikra átvezénylik csapatát a Dunántúlra. Családja itthon vészeli át a frontot úgy, hogy semmi hír nem érkezik róla hónapokig. Széthulló csapatától elmarad­va elindul gyalog hazafelé és megfázva, karácsony előtt megérkezik szerető családjához. Hónapokig feküdt betegen az ágyban, de feleségének és az orvo­soknak köszönhetően tavaszra meggyógyult. A megszálló orosz parancsnokság az Ideiglenes Nemzeti Kormányon keresz­tül általános szeszfőzési és -forgalmazási tilalmat vezet be, óriási tüzelőhiány is van, amelynek következtében bezárnak a kis és nagyobb szeszfőzdék. Bodrogi 187

Next

/
Thumbnails
Contents