A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek. A rézműves
BENKÖ LÁSZLÓ RÉGI VÁSÁRHELYI MESTERSÉGEK A rézműves A rézművesség kialakulása az Alföldön Amikor a rézmegmunkálás nyomait keressük vidékünkön, akkor kiderül, hogy Európa egyik legrégebbi rézkori kultúrái alakultak ki a Kárpátmedencében. Az erdélyi Érchegységben (Tatárlaka) és az Alföld keleti felén (tiszaalpári kultúra) kialakuló népcsoportok (Kr. e. 5. évezred), kezdetben kisállattenyésztéssel, gabonafélék és hüvelyesek termesztésével foglalkoznak és elkészítik egyszerű rézszerszámaikat, majd rézfegyvereiket. A rézeszközök egy részét a Rudabánya környékén fellelhető termésrézből hidegen formázták, kalapálták (árakat, fába ékelt vágóéleket, tűket, stb.), máshol tűzben olvasztott és egyré- szes homokformában készültek a - legtöbbször díszítés nélküli - használati tárgyak. A középső rézkor idején (Kr. e. 4000 körül), az űn. bodrogkeresztúri kultúrában - amelynek népei fejlettebb gazdálkodást folytattak - a kialakuló nagyobb települések melletti temetők még gazdagabbak réztárgyakban, és felbukkannak az első rézdíszek, amelyeket a halott mellé temettek. Hódmezővásárhely határában (Szakálhát, Kishomok, Solt-Palé, Nagytatársánc stb.) és a belterületen is több kora- és java rézkori település nyoma, sírok mellékleteként számos rézlelet került elő. A többek között Banner János, Gazdapusztai Gyula és Bokorné Nagy Katalin által vezetett feltárásokból, a korra jellemző agyagedények mellett, több használati és dísztárgy került elő (rézbalták, rézkések, rézcsákány, rézfokos és rézből készített ékszerek, karperecek stb).1 Kr. e. 3500 táján eljut erre a vidékre is a Kaukázusban kialakult, kétrészes formában, öntéssel készülő réztárgyak kultúrája. Ez(ek) a nép(ek) már fejlettebb gabonatermesztők és nagyállattartók voltak, és az erdélyi rézlelőhelyek közelsége miatt kialakult nemcsak a kész használati és dísztárgyak, hanem a rézérc cserekereskedelme is. A tiszaalpári kultúra területén több mint száz rézfeldolgozó műhely nyomaira bukkantak a régészek. Ebben a kultúrában már nemcsak rézeszközök (baltafej, kezdetleges vágóeszközök) és fegyvervégek (dárda- és nyílhegy), hanem egyre gazdagabban díszített rézékszerek (karperec, gyűrű) és ruhakiegészítők készültek. A közösségekben kialakulnak, a könnyen olvasztható és megmunkálható rézeszközök készítői, az első rézművesek. A rézkor végére kialakuló ún. péceli kultúrát már az egészen mívesen kidolgozott réz- és arany ékszerek, az első rézdomborítások jellemzik, majd az ón és réz ötvözésével elkészülnek a tartósabb bronzeszközök, és ezzel kezdetét veszi a bronzkor. A későbbi (itt letelepült vagy átvonult népek) kultúrák is nyomot hagytak a réztárgyakon 1 KOREK József: A rézkor = Hódmezővásárhely története I. Főszerk. NAGY István. Hódmezővásárhely, 1984. (A továbbiakban: Hmv. tört. I.) 151-164. 175
