A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: Hódmezővásárhely román megszállása, 1919-1920
Estére a Munkástanács gyűlést hívott egybe a Szarvasba, hogy eldöntsék, a direktórium eleget tegyen-e a városi tanács felhívásának és átvegye-e újból a vezetést. Végül olyan határozat született, hogy a munkásság a polgársággal erkölcsi és anyagi felelősség mellett, s egyenlő számban vesz részt a közügyek intézésében. A munkásotthon előtt összeverődött, a vörösök bevonulásával felbiztatott tömegnek fegyvereket osztogattak. Egy Jaksa János nevezetű, korábban elcsapott városházi díj nők, aki az érkező vöröskatonákat is kalauzolta, felnyittatta a rendőrség szobáját, ahová a románoktól elszedett 14 puskát zárták el. Előkerültek be nem szolgáltatott régi katonai fegyverek is. A lumpen elemekkel felhígult, megittasult tömegből éles oláh-, de főként burzsujellenes kijelentések hangzottak el.54 A vörös offenzíva gyorsan kifulladt, és az erdélyi román hadsereg 21-én általános ellentámadásba ment át. Hatalmas erőket vonultattak fel, így támadásra rendelték a déli csoport mindkét hadosztályát: a Tisza vonaláról visszavont 18. erdélyi hadosztály mellett a csoporttartalékként Békéscsaba térségében elhelyezett 1. vadászhadosztály ezredeit is. 21-én délután hat óra tájban Takács Ferenc városparancsnokként állítólag a következő helyzetjelentést adta le telefonon: „A városban csak egy szakasz van bent. A csapat Mártély alatt táboroz. Egy géppuskás osztag kint van a makói vámkapunál. Az oláhoktól elvett puskákkal vagy húsz emberünk is ott van. A munkásság talpon. A városban rend van...”55 Alig alkonyodott be, megszólaltak a kiskaliberű román ágyúk, a városban 6- 8 helyen csapódott be gránát. Egy Kállai Nagy József nevű lezüllött borbély, akit őrszemnek állítottak Újvároson a csomorkányi vámkapu elé, rálőtt a közeledő román járőrre, mire lelőtték. A románok gépfegyvertűz fedezete alatt birtokba vették a várost. Golyóiktól életét vesztette még a belvárosban két ártatlan polgár, akiket a nyílt utcán ért a vad lövöldözés. Hajnalra a vöröskatonák visszavonultak a mindszenti úton lévő vámkapuig. Mártélyról mintegy fél zászlóalj jött fel segítségül a kenyerei szőlőkig, ahol 22- én délig még tartották magukat, majd visszavonultak a túlerő elől.56 Az őket üldöző, szinte mindenre tüzelő románok aznap további tíz civilt lőttek le a mártélyi tanyák közt. Délután ágyútűz alá vették Mártélyt, a kis faluból a legtöbb ember futva menekült. Egy kis gaztetejű házba becsapódó gránát a család négy tagját megölte. A Vásárhelyen és határában lefolyt harcoknak egyetlen vöröskatona áldozata ismert. A 21-i visszavonuláskor, több lövéstől találva az utcai harcokban vesztette életét a város nyugati szélén. Ezzel szemben román részről 22-én 11 katona esett el, köztük két hadnagy és egy hadapród őrmester. További három katonájuk 4 Magyar Országos Levéltár K 32 Szegedi kormány Miniszterelnöksége 1919.; Friss Hírek. 1920. júl. 21. 22. ” VRÚ 1920. júl. 20. 56 LÁSZLÓ Jenő: i.m. 57. 150
