A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: Hódmezővásárhely román megszállása, 1919-1920

lyen, a román hadsereget érintő ügyről hadbíróság elé állítás terhe mellett nem volt szabad beszélni.46

A lakosságot nemzeti érzelmében is megalázták, amikor eltiltották a magyar nemzetiszínű zászló használatát és a magyar dalok éneklését. A középületekre ugyanakkor ki kellett tűzni a román nemzeti lobogót. A férfiak szigorú büntetés terhe mellett illendő köszöntéssel tartoztak üdvözölni az utcán vagy máshol a tisztikar tagjait. Augusztus 28-án a román nemzeti ünnepen, „Nagy-Románia megszületése” (a román hadsereg 1916. évi erdélyi betörése) évfordulóján munkaszünetet rendeltek el és katonai díszszemlét, a római katolikus templomban pedig ünnepi misét tartottak.47

Valós vagy állítólagos vétségekért lakosokat botoztak meg. A Sas bérlőjére azért verettek 25-öt, mert a parancsnokságon erélyesen követelte egy vendéglői számla kiegyenlítését. A katonák részéről gyakori volt a lakosság - nem ritkán súlyos - testi bántalmazása. Többeket, így októberben közelebbről nem ismert okból 8-10 embert, Romániába internáltak.48

A város gazdálkodását szinte megoldhatatlan feladat elé állította, hogy a megszállás alatt a központi kormányzattól teljesen el volt zárva, ugyanakkor az állam helyett teljesítenie kellett annak kiadásait. Ezeket részben erkölcsi kötelességből vállalta fel. Folytatta a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak illetményeinek kifizetését, és továbbra is hadisegélyben részesítette a háborúban eltűntek és hadifogságban lévők hozzátartozóit.49

Szorult helyzetében a város előbb önkéntes kölcsönt kért a lakosságtól, a felhívásra azonban mindössze 23 ezer korona folyt be.50 51 A város, hogy a csődöt elkerülje, mintegy ezer tehetősebb polgárára egyénenként 1000-10 000 korona összegű, általa 1920. november 20. napjával visszafizetendő kényszerkölcsönt rótt ki. A remélt másfélmillióból azonban alig 300 ezer korona folyt be. Ötszázan petícióval éltek, és a tanács törölte azok kényszerkölcsönét, akik még nem kapták meg elrekvirált gabonájuk és jószáguk árát, vagy pedig halasztást engedélyezett részükre." Közben a főkormányzóság a közigazgatási költségek részbeni fedezése címén 420 ezer korona sarcot rótt ki a városra. A meglepően jól időzített igényt végül beszámították abba az 1 335 000 koronába, amelyet ekkor utaltak ki Debrecenből a Vásárhelyről beszállított gépek és jószágok árának megtérítéseként.52

46 VFÚ 1919. júl. 6.; VRÚ 1919. júl. 6, 29.

47 CSML HL Tan. ir. II. 2968, 3519/1919.; VRÚ 1919. júl. 5.; MN 1918. aug. 28.

48 FEJÉRVÁRY József: Esetek a forradalom és megszállás alatt. É. n. (Kézirat a CSML HL-ban.); CSML HL Tan. ir. II. 1757/1920.

49 CSML HL Tan. ir. II. 30/1920., Polgm. ein. ir. V. 364/1919.-2624/1919., VFÚ 1919. jún. 1. 3, 4.

50 MN 1919. júl. 31., aug. 10.

51 VRÚ 1919. nov. 5., 1920. febr. 14.; MN 1919. aug. 10.

52 CSML HL Polgm. ein. ir. V. 364/1919.-4741/1919.; MN 1919. nov. 21.

148