A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Harc a tüdővész ellen. A kútvölgyi tüdőszanatórium története

megértés és nyugalom továbbra is jellemző legyen.43 „Concordia res parvae crescunt, discordia maximae dilabuntur”44 - vallotta Weisz Adolf igazgatófőorvos.

Nyilvánvalóan a következő év nagy feladatát a szanatórium vezetőjének „megtalálása” jelentette. A Szanatórium Egyesület 1936. „március hó 1-ső napjának déli 12 órájáig terjedő határidővel pályázatot hirdetett” a Kútvögyi Népszanatórium igazgató-főorvosi állására. 5 pályázati kérelem érkezett, benyújtotta pályázatát Rajnik Pál, a budapesti HÉV tüdőszakorvosa, Szél József, a pécsi klinika tanársegédje, Szántó József Endre, a budakeszi Weiss Manfréd alapítványi szanatórium másodorvosa, Fáry Béla és Deutsch Béla vásárhelyi belgyógyászok.

Az egyesület 1936. március 7-ei ülésén került sor a főorvos megválasztására. A 25 szavazó közül 15-en Szél Józsefre, 9-en Deutsch Bélára szavaztak, egy szavazólap üresen maradt. Az igazgató-főorvos illetményét havi 200 pengőben állapították meg. Engedélyezték neki a város belterületén való lakást és magán- gyakorlat folytatását azzal a feltétellel, hogy „a kútvölgyi szanatóriumot hetenként legalább négy napon, szükség esetén azonban többször is, köteles meglátogatni, és ott a főorvosi teendőket, az intézet vezetését ellátni köteles”.

Szél József az intézet jó hírnevének megóvása mellett stabilizálta pénzügyi helyzetét is. A betegellátás színvonala országos viszonylatban is a legjobbak közé került. Nem váltak be Janáky Gyula „próféciái” az egyesület elszegényedését illetően, mivel a jó gazdálkodás eredményeként nőtt az Egyesület vagyona, amelyből lehetőség nyílt állandó bentlakással alorvos alkalmazására.

A szanatóriumba érkezőket rendezett utak vezették az épületek felé, rendezettség uralkodott a szanatórium egész területén. A nagy tó vizén fehér és piros színű rózsák úszkáltak, a vizet szökőkút permetezte. A városban, a gróf Bethlen István utcában házat vásároltak, és benne tüdőbeteg-gondozó intézetet rendeztek be, külön szakorvos vezetésével. Megvásárolta az Egyesület a Simonyi utca 6. szám alatti házat 862 négyszögöles földterülettel, a szegény gyerekek részére napozó létesítése céljából. A Kistó-ér partjához közel ún. fekvőbeteg-csarnokot építettek az egészségügyi állapotok javítására. A szanatórium befogadóképessége 120-ra nőtt. Az Egyesületnek ebben az időben 140-150 tagja volt, akik havi 4 pengő tagsági díjat fizettek. A szanatórium területén egy rendelőt, egy röntgen- és egy laboratóriumi helyiséget, a két alorvos részére lakásokat magába foglaló új épület felépítésére Köti Lajos kapott megbízást.45

1939 áprilisában a Szanatórium Egyesület kérésére Kútvölgy vasútállomás a következő évtől kezdve Kútvölgyi Gyógyintézet néven szerepelt a menetrendek4-' Uo. 1936. márc. 7.

44 Egyetértés által a kis dolgok is nagyra nőnek, egyenetlenség folytán a legnagyobbak is szétbom- lanak.

4;i VRÚ 1938. ápr. 29.

120