A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A vörös offenzíva és a román megtorlás Hódmezővásárhelyen 1919-ben
MAKÓ IMRE A VÖRÖS OFFENZÍVA ÉS A ROMÁN MEGTORLÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1919-BEN Kiszaladó románok - érkező vöröskatonák Az antant katonai intervenciójának nyitányaként a román hadsereg 1919. április közepén támadást indított a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen. A Vörös Hadsereg által kiürített Hódmezővásárhelyre 28-án, miközben a románok már Vásárhelykutason voltak, előbb a franciák lovas előőrse vonult be Makó felől. A fehérturbános, barnaképű szpáhik még akkor este távoztak. A helyükbe másnap, ezúttal már Orosháza irányából, három parasztszekéren rohamsisakos román járőr érkezett, majd éjfél után a városba nagyobb román egységek vonultak be. A román csapatok erdélyi főparancsnoksága hadműveleti területté nyilvánította a május 1-jéig a Tisza vonaláig megszállt keleti országrészt. A megszállók Vásárhelyen is szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak egy esetleges zendülés megelőzésére, a nemzetőrséget feloszlatták, a fegyvereket begyűjtötték. Egyelőre azonban helyén hagyták a direktóriumot, a vörös zászlót sem távolíttat- ták el a városháza tornyáról, és engedélyezték május 1 -je nagy gonddal előkészített, 15-20 ezres tömeget megmozgató megünneplését is. Május 7-én azután egyik napról a másikra feloszlatták az itt így alig 47 napot megélt proletárhatalom helyi szerveit, és a katonai igazgatás keretein belül visszaállították a forradalmak előtti magyar jogrendet.1 A Duna-Tisza közén újjászervezett Vörös Hadsereg május derekán általános ellentámadást kezdett a Felvidéket megszálló csehszlovákok ellen. Az északi hadjárat jelentős katonai sikereket ért el, a békekonferencia követelésére azonban a Forradalmi Kormányzótanács csapatait június végétől visszavonta az újonnan megállapított országhatár mögé. Miután az ígéret ellenére a románok nem mozdultak a Tiszától, a vezetés offenzívát indított a Magyarországnak ítélt Tiszántúl felszabadítására. A támadás július 20-án hajnalban Szolnoknál indult meg. A főerőktől délre a 2. vörös hadosztályt kisegítő csapásra jelölték ki azzal a feladattal, hogy a Tiszán való erőszakos átkelés után Szentes-Orosháza- Békéscsaba-Gyula irányában nyomuljon előre." Szegvár-Mindszent-Mártély iránt viszonylag könnyűszerrel a szolnoki 68. gyalogezred kelt át megfelelő tüzérséggel. A folyó másik oldalán táborozó vörösök a mártélyi és mindszenti részeken már előzőleg állandó nyugtalanságban tartották a románok frontját.1 2 3 A 1 Bővebben ld. MAKÓ Imre: Forradalom-proletárdiktatúra-megszállás. A Hódmezővásárhely története c. monográfia készülő 3. kötetének fejezete. Kézirat. Hódmezővásárhely, 2004. 2 LIPTAI Ervin: Vöröskatonák előre! A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Budapest, 1969. (A továbbiakban: LIPTAI 1969.) 367. 3 FEJÉRVÁRY József: Esetek a forradalom és megszállás alatt. Év nélkül. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL) Kéziratok gyűjteménye. 57
