A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZYNÉ KENÉZ JULIANNA: Fejezetek a Bereczk család történetéből

Azonban az analóg rablási esettel kapcsolatban felvett hivatalos iratból kive- hetjük és csaknem biztosan következtetjük, hogy a fő tettes mégiscsak ő volt. Ugyanis Nagy András Jánost, Vásárhely egyik leggazdagabb polgárát szintén kirabolták. Ez eset Pálék kiraboltatása után egy hónap múlva történt. A gyanúsítottak itt is ugyanazok, mint amottan.

E két rablási eset nem csak a városban keltett nagy felháborodást és ijedelmet, hanem az országos hatóságokat is foglalkoztatta. A Buda-Pesti cs. kir. katonai kormánytól 1852. január 2-án 20. szám alatt a megyei törvényszék útján jött figyelmeztetés a járásbíróságra, hogy az egyik gyanúsított: Elek Ferenc még mindég szabadon jár. Le is tartóztatják. Megyefőnöki intézkedésre a vádlottak a városi és megyei börtönökbe helyeztetnek el. Január 9-én Dobossy Lajos Csong- rád megyei törvényszéki elnöktől is szigorú intézkedés érkezik. Ezen leiratból azt is látjuk, hogy még egy pandúrt is gyanúsnak találnak a rablókkal való összejátszásban. Nyomoz még a cs. és kir. csendőrség is.

Tóth György hmvásárhelyi főkapitánynak 1852. jan. 20-án kelt s Örlősi közig. főszolgabíróhoz felterjesztett »alázatos nyilatkozat«-ából sok érdekes adatot tudunk meg.

Letartóztatták Kis László volt persecutort, — »pusztázót« — és Elek Ferencet. Ez utóbbi már »megszökött a baj elől« és »bujdoklásban« volt. Letartóztatták még Láda Molnár Istvánt, Tőkés Ferencet, Muladi Jánost és Lénárd Ferencet. Ugyanis ezek követték el a »legközelebbi rablásokat«, vallja egyik tanú, - ki egyszersmind gyanúsított is - azon reményben, hogy jutalmat kap és vallomása után szabadon engedik.

Mivel Muladi és kis Láda nem vallanak, ezért hozzátartozóikat faggatják. Először Muladi szeretője: Bányai Anna idéztetik meg. Ez elmondja, hogy Láda a rablás napján egy »nagy, piszkos puskát vitt Muladihoz«, de többet sem ő, sem az ottan lakó házbeliek tudni nem akarnak. Házkutatásnál azonban egy hosszú, rozsdás töltött puskát és szintén töltött kis pisztolyt találnak. Kis László nejénél egy bőrtáska és pisztolytok után érdeklődnek a nyomozók, mely rablás alkalmával oldalán fityegett. Nem akarnak róla tudni. Végül az ágyból kerül elő a bűnjel, a »széles, csatos, szijjon függő pisztoly-tok, melyet károsok tüstént felismernek, mondván: ebbe rakta az elrabolt ezüst húszasokat«.

Majd Láda lakásán egy kalapot találtak elrejtve. Kikérdezték Bereczk Pált és Dancsi Zsuzsannát, valamint a cselédséget, hogy milyen is volt az a kalap, melyet Láda a rablás alkalmával viselt? Az adott leírás teljesen egyezik a bűnjellel. Azután felmutatják a károsultak előtt s azok rögtön meg is ösmerik az »urias formájú, rongyos tetejű kalapot« és a hosszú-csövű rozsdás puskát, mellyel a rabló őket leütötte. Dancsi Zsuzsanna elmondja még, hogy a rablás alkalmával első látásra a belépőről azt hitte, hogy a fia, »ki csak tréfát akar űzni a vacsora alatt«.

Azután a rablás idejére alibit igazoltatnak Ládával. Azt állítja, hogy Orosházáról jött haza és a kérdéses estét szüleinél töltötte, a következő napon pedig saját kocsiján Kiszomborba ment. Hozzátartozói azonban e vallomást nem erősí51