A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák - 2. rész

lányok. 1948^9-ben a 422 növendék 8 csoportban, 1., II., III., IV. párhuzamos osztályokban tanult. A városban beindított gyógypedagógiai osztályok egyike is ebben az iskolában működött. A következő tanévben már 9 tanterembe 477 növendék tanult.

A két iskola 1952-ben különvált, és 6 évig a Nádor utcán csak lányok, a Bánát utcán (az ún. káposztástelepi, később Rózsa Ferenc u.) csak fiúk tanultak. Az 1955-56-os tanévben a 10 tanulócsoportban 304 gyermek oktatását-nevelését 7 tanító és 7 tanár (köztük 2 középiskolai) látta el. Később az alsó tagozat egyszerre, a felső tagozat fokozatosan vált koedukálttá. Hegedűs Arankát, akit 1952. január 22-én bízták meg az iskola vezetésével, 1956-ban állásából felmentették, de 1957-ben visszahelyezték.

Az 1961-62-es tanévben 369 növendék járt az iskolába, akik 6 tanteremben 10 csoportban tanultak (6 alsó, 4 felső), 15 nevelő irányítása mellett. A létszámot növelték a Dózsa Tsz területén élő felső tagozatos gyermekek is, akiket szüleik a városi iskolába írattak. 1961-ben az iskola udvarán kutat fúrtak és egy törpe vízmüvet építettek, amely 1972-ig bő vízzel látta el egész Újváros lakosságát. Az 1962. augusztus 30-án megtartott tanévnyitó értekezleten Csanky Lászlóné szóvá tette, hogy „miért csak a túlkoros osztály számára szerveztek külön napközit. Hasznos lenne, ha a normál korú, de arra rászoruló cigánytanulók tanításon túli foglalkoztatása is szervezettebb körülmények között folyna.”31

1964-től folyamatos átalakításra, bővítésre került sor. 1965-től Szabó Ferencné Márta Magdolna vezette az iskolát, amelynek ekkor 336 tanulója volt, fizika, testnevelés, tánc, és irodalmi szakkör működött. 4 tanuló jelentkezett gimnáziumba, 9 szakközépiskolába, és 26 szakmát tanult.32 1 967. február 20-tól, a műhelyterem megépítésével lehetővé vált a felső tagozat állandó délelőtti tanulása. A tantermek parkettázásával, a külső folyosó megépítésével, az udvar feltöltésével, az épület csatornázásának felújításával, a kapuk, járdák rendbehozatalával az udvar és az utcai rész parkosításával az iskola kényelmesebb és esztétikusabb lett.33

1966. szeptember 3-án iskolai névadást kérvényeztek: Kiss Lajos vagy Táncsics Mihály nevét kívánták felvenni. A minisztérium a 12.889/1966. 1. sz. átiratával a vásárhelyi születésű Kiss Lajos néprajztudós nevének felvételét engedélyezte. A névadó ünnepséget 1967. május 20-án tartották. 1970-ben Kiss Lajos szülőházánál emléktáblát avattak. Ekkor 88 alsó, és 106 felső tagozatos tanulója volt az iskolának.

Az 1971/72-es tanévtől a gyermeklétszám csökkenése miatt megszüntették a váltakozó tanítást. 1972-től Steiner Béláné tanítónő „az I. osztályosok évismétlés megszüntetésére” irányuló kísérletet vállalt.34 1974-ben ismét összevonták a két kis létszámú iskolát, továbbra is a Kiss Lajos nevet használhatta. A Csomorkányi és a Bánát utcai (Rózsa Ferenc utcai) iskolaépületekben kaptak helyet az alsós osztályok, a Nádor utcai főépületben pedig a felső tagozatosok. így működött az intézmény több mint két évtizedig.

1978-ig Szabó Ferencné vezette az iskolát, ekkor Rácz József lett az igazgató. A feladatokat 30 nevelő, köztük 6 óraadó látta el. A tanulók részt vettek az őszi betakarítási munkákban. 1979-ben 77 tanuló a Marx Tsz-ben almát és szőlőt szedett, az Állami Gazdaságban pedig hibridkukoricát törtek és cukorrépát böngésztek.35

31 Uo. Műv. Osztir. 1962.

32 Uo. Nádor u. isk. ir. 15-12/1966.

33 Uo. Műv. Oszt. ir. 15.872-20/1967.

34 Uo. 15.576/1974.

35 Uo. 15.022/1979.

500